Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - MADARAS LÁSZLÓ: Hunok, avarok, magyarok a Közép-Tisza vidékén
lehetővé tette, hogy egyik fiatal, tehetséges tagja közvetlen kapcsolatba kerüljön az öreg kagánnal, akár mint tanácsadó, akár mint családtag. A kagán életkoráról annyit, hogy az antropológusok véleménye szerint 60-70 év közötti korban hunyt el.38 Itt lehet az a történelmi pillanat, amikor a Baján dinasztiát az újonnan érkezettek egyik tagja felválthatja a trónon, s megkezdődhet az a társadalmi bomlási folyamat, amelynek a végeredményét a VIII. század végén a territoriális hatalmi központok (Dunántúl, Alföld, Északkelet-Magyarország) és tisztségek (tudun, kagán, jugurus) formájában látjuk viszont a nyugati forrásokban. Ne feledjük, hogy az itt maradt népcsoport mellett jelentős katonai erő is állhatott, jól képzett harcosokkal, akik ráadásul jó néhány katonailag fontos helyet is a felügyeletük alatt tartottak. Ugyanakkor az avar haderőt éppen Kuvrát verte meg több csatában, így az még inkább meggyengülhetett. Ami nem sikerült fegyverrel 630-ban, most jó politikával feltehetőleg igen. A Baján utódok helyére egy új bolgár-török(?) uralkodó került a kagáni székbe. A felvázolt kép egy lehetséges történelmi forgatókönyv, s minden régészeti és írásos forrásanyag lehetővé teszi, megengedi egy ilyen interpretáció felvázolását. Ugyanakkor gyorsan hozzá kell tennünk, hogy természetesen elképzelhető másféle kép felrajzolása is. Az azonban nagy bizonyossággal állítható, hogy újabb keleti néphullám egészen a honfoglaló magyarok felbukkanásáig nem érkezik a Kárpát-medencébe. A következő évszázadban egy békés, sokak által tespedésnek mondott, belső fejlődés tanúi lehetünk — ennek a fejlődésnek a legfőbb mutatója a griffes-indás kultúra kialakulása, majd a tárgyak mintakincsének folyamatos változása, - melyet olyan nagy, sokszor több ezer síros temetőkből ismerünk, melyeket aligha értelmezhetünk másként, mint egy vegyes gondolkodást folytató parasztkultúra emlékanyagát. Semmi köze ennek a népességnek a Baján Kagán által vezetett lovas nomád nép életformájához. Tehát azt a területet, melyen ez az új ország kialakult, lehet az egykori Avar Kaganátus után avarnak nevezni, miként ezt a források teszik gyakorta, de ez nem jelent többet annál, mint például a magyarokat türköknek hívni, országukat pedig Türkiának. A népesség meghatározó része azonban már bizonyosan nem avar, még akkor sem, ha az egészen bizonyos, hogy egyes korai avar csoportok korábbi tárgyi kultúrájukat elveszítve részt vesznek az új nép etnogenezisében. Hogy kik ezek az „újak”, milyen nyelvet beszéltek, hogyan nevezték önmagukat, esetleg mások miképpen nevezték őket az avar néven kívül, arra a régészet H. TÓTH E. - TÓTH A. 1992. 121. p. 28
