Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
ADATTÁR - ARI ILONA– NAGY ÉVA ANNA: „Holtomiglan – Holtodiglan” – Házasságkötési szokások a mezőtúri esketési anyakönyvek alapján
Az apa nélkül maradó fiatalok számos esetben kényszerülnek más családoknál, esetenként más településen megélhetést keresni. Érdekesség, hogy az árva hajadonok több mint fele árva vőlegényhez köti életét, ugyanez fordítva ritkábban fordul elő. Elváltak A mezőtúri református anyakönyvekben egyházi bíróság által kimondott válásra egyetlen példa sincs. Az előzőekben láthattuk, hogy Mezőtúron a legelső elvált bejegyzés egy 1824-es házasságnál szerepelt. A későbbi évtizedekben is csak az újraházasodásnál szerezhetünk tudomást a válásokról, majd csak az 1890-es évektől írják be gyakrabban az eredeti házasságkötésnél. Bár nem tartozik a feldolgozásunk tárgyköréhez, mégis meg kell említeni azt a családkutatás közben szerzett tapasztalatot, hogy a 19 század folyamán a szomszédos túrkevei református anyakönyvekben gyakrabban találhatunk részletes beírást az elválasztó ítéletekről. További vizsgálatok lennének hivatva annak eldöntésére, hogy ez valóban több elvált házasságot jelent-e? A legelső szabályosnak mondható, minden részletre kitérő bejegyzésről fényképet nem tudunk bemutatni, de a beírás pontos szövegét a dátummal együtt közöljük: 1862. okt. 29. „Jegyzés. Ezen IT111"kötet esketési anyakönyv 338 és 339 lapjain 119k folyószám alatt bejegyzett házaspár, név szerint Bíró János és Czavar Juliána egymástól elválván a szolnoki törvényszékhez 353/874 sz. a benyújtotta törvényes kellékekkel felszerelt válóperökben 1875 évi május 15én ítélet hozatott, mely a házasságot a József féle pátens 578a értelmében véglegesen feloldja. Mely ítéletet a budapesti királyi ítélőtábla 1875. aug 23 és m.kir Kúria 1875. Szept 23™ tartott nyilvános üléseikben helyben hagyta. Az idevonatkozó okmányok (2albi) megérkeztek a Karczagi kir. törvényszékről 1876 Jan 21én (: Lásd levéltári szám 12/1876. Túri Lajos sk. reform s.lelkész”. Ahogy már korábban jeleztük, az elvált státusz jelzése főleg az 1870-es évektől jelentkezik. 1878 és 1881 között 10 férfi és 14 nő újabb házasságkötésénél találtuk meg, legtöbbször az elválasztó bírósági ítéletre való hivatkozással együtt. Később, a századfordulótól a régi rend felbomlásának jeleként tovább nő az elváltak aránya, 1902 és 1909 közötti 8 év alatt 1.259 pár esküdött a református templomban, akik közül 44 férfi és 28 nő volt elvált, ez 1,7 %-ot jelent a férfiak, 1,1 %-ot a nők esetében. Trianon után két évben (1922-23) 367 házasság közül 44 férfi és 17 nő nevénél szerepel az elvált bejegyzés, 6 % a férfiaknál és 2,3 % a nőknél. Arra a kérdésre, hogy miért ez a jelentős eltérés a nemek között, az anyakönyvek nem adnak választ. Csak feltételezni lehet, hogy a párjukban csalódott nők kevésbé kötöttek új házasságot. 289
