Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - UDOVECZ GYÖRGY: Hatvannyolcas bakák a boldogtalan hadiidőkben
honvéd lovashadosztály, az Isonzó-hadsereg cs. és kir. 7., 14. és 33. gyaloghadosztálya és m. kir. 64. és 70. honvéd gyaloghadosztálya részben a Piave, a Fella és az Isonzó völgyében Villachba, részben Görzön át Laibachba menetelt, ahol bevagonírozott.35 A 7. hadosztály 68. és 132. gyalogezrede Görzön át Laibachba menetelt, ahonnan vasúton érkezett haza. A 68-asok a Nagy Háború során kiérdemeltek 1 tiszti és 4 legénységi Arany Vitézségi Érmet, 380 I. és 762 II. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet, valamint 1846 Bronz Vitézségi Érmet. A hős hatvannyolcasok ezredtörténete véget ért, az Abonyi úti laktanya azonban a szolnokiak tudatában talán mindörökre a 68-as jászkun laktanya marad. A világháború első hősi halottja („ Sose hal meg az, ki a hazájáért hal ”) Az elsőség elsősége minden témakörben és mindig foglalkoztatja a kutatót és az érdeklődő olvasót egyaránt. Igaz ez még kisebb horderejű történések esetében is, hát még egy világháború kitörésének vonatkozásában. Ki mozgósított elsőként? Hol, mikor és kik között történt az első összecsapás? Kik adtál le az első lövést? Megannyi kérdés. Netán ki volt az első, aki a Hadak Útjára költözött? Néhány kérdésre ismerjük a választ, néhányra nem. Az utolsót pedig megkíséreljük megközelíteni, annak tudatában, hogy a történész szakmában ezt van, aki vitatja. Nem baj, a tudományt - többek között - az viszi előre, hogy aki nem ért egyet kollégája megállapításaival, gőzerővel veti bele magát a kutatásba, s új eredményekkel rukkol elő (feltéve, ha talál új, addig fel nem tárt forrásokat). A „pálya mindenkié”, hátha egyszer végleges bizonyosságot szerzünk... A levéltári adatok A cs. és kir. 68. jászkun gyalogezred a belgrádi szerb helyőrséggel szemben, Zimonyban állomásozott 1912 óta. Feladata a megerősített határvédelem volt. Az 1914. június 28-i szarajevói merénylet után alig egy hónappal kitört a világháború. Egy nappal a hadüzenet után, július 29-én hajnalban, a szerbek felrobbantották a Száván átvezető vasúti híd déli pillérét Belgrád és Zimony között. A 68-as gyalogezred katonái a híd zimonyi oldalánál őrséget állva, megpróbálták a robbantást megakadályozni. A szerbek ágyúval és kézifegyverekkel támadták a hídőrséget. A kirobbant tűzharcban RAVASZ István: Magyarország és a Magyar Királyi Honvédség a XX. századi világháborúban. Bp., 2003. 30. p. 237
