Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Büszke vagyok rá, hogy szegény maradtam akkor, amidőn kötelességemhez képest száz ezreket szereztem a vármegyének.” Küry Albert alispán 1867–1926
hónapról-hónapra nagyobb, szinte legyőzhetetlen akadályok elé állítják. A temérdek rekvirálási, közellátási tennivalók maguk teljesen igénybe veszik a helyi igazgatás szerveit, de ezek mellett a termelő közönségnek a háború Szerencsétleneinek a hadi özvegyeknek, rokkantaknak, árváknak, segélyre szorulóknak a mai ínséges viszonyok között ezerféle jogos kívánsága, ügye-baja s a mindennapi élet kifogyhatatlan feladatai emberfeletti türelmet, jóakaratot, méltányosságot és munkásságot kívánnak. Kivételes munkaerejű, szorgalmú, tudású és szociális érzékenységű tisztviselőkre van szükség, de ilyeneket a megfogyatkozott létszám mellett elegendőt találni, sőt kívánni sem lehet, szinte csoda, hogy az igazgatás gépezete így is forog. Ezt a gépezetet azonban 1918 szeptember végén már szinte csak önnön tehetetlensége tartotta össze és lendítette tovább. Az alispánnak ráadásul azzal is szembe kellett néznie, hogy a törvényhatósági bizottság egyre csökkenő szerepkörrel bíró közgyűlésein mind szenvedélyesebb viták bontakoztak ki a takarmány- és vetőmaghiány, a rekvirálások, a romló közállapotok miatt.96 97 Az 1918. év végi alispáni jelentésből már egyértelműen a háború elvesztéséből, a Monarchia széthullásából és a forradalom kitöréséből eredő anarchia jelei bukkannak elő: „A forradalmi események november elseje óta a vármegye életének, közrendjének, közigazgatásának állapotát fenekestül felzavarták. Sajnos amilyen méltóságteljes komolysággal és rendben ment végbe a forradalom fővárosunkban [...] vidéken, ahol a szervezett, fegyelmezett ipari munkásság nem döntő tényező, vagy egyáltalán nem tényező, a fegyelmezetlen proletár osztály a népszabadság első napjait éppen ellenkezőleg a szabadosság romboló munkájának terévé tette. A legtöbb helyen a helyi elöljáróságok ellen fordult s községi jegyzőink jelentékeny részét menekülésre kényszerítette, azután a vagyonos osztály ellen támadott és annak vagyonát erőszakkal megdézsmálta: pénzének, gabonájának, állatjainak jelentékeny részét elvette és elprédálta, a forgalmasabb vasúti állomásokon a vasúti kocsikat feltörte, a szállított élelmiszereket, állatállományt, iparcikkeket jogtalanul birtokába vette és elprédálta. Milliókra menő értéket pusztított el. ”.98 A dualizmus államrendszerében szocializálódott, és a háborús években leamortizálódott vármegyei közigazgatás ennek a rendkívül éles hatásnak azonban már nem tudott ellenállni: „A hatóság ezzel a pusztítással szemben tehetetlen volt, a közigazgatás szerveinek munkája csaknem fennakadt, hiszen a 96 Uo. MNL JNSZML Alispáni iratok 8725/926. Jegyzőkönyvi kivonat Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Törvényhatósági Bizottságának 1918. október 21. napján tartott közgyűléséről. 31742/1918. MNL JNSZML Alispáni iratok 8725/926. Alispáni jelentés az 1918. év szeptember, október és november hónapokról. Küry Albert alispán. Szolnok, 1918. december 1. 175
