Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Büszke vagyok rá, hogy szegény maradtam akkor, amidőn kötelességemhez képest száz ezreket szereztem a vármegyének.” Küry Albert alispán 1867–1926
Az „aranyszájú alispán” A korábbi századfordulót követő kormányválságok és politikai küzdelmek a dualizmus rendszerének belső feszültségeire hívták fel a figyelmet. A politikai élet átrendeződésének eredményeként az országgyűlési képviselőválasztások kapcsán Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében is fellángoltak a küzdelmek. Bánffy Dezső kormányának bukása után Széli Kálmán alakított új kabinetet, mindez pedig a kormányzat emberének számító főispáni tisztségben is változásokat eredményezett: Almásy Géza főispán visszavonult, helyére az 1899. június 6-i közgyűlés a kormány által kinevezett Lippich Gusztávot iktatta be.33 Az 1901. évi decemberi tisztújítás során a törvényhatósági bizottság közgyűlése alispánná újból Bagossy Károlyt, vármegyei főjegyzővé pedig Benkó Albertet egyhangú szavazással választotta meg.34 A korabeli vármegyei közéletre a legjelentősebb hatással minden bizonnyal a dualista monarchia politikai rendszerének 1905-1906-os válsága volt. Mindez pedig nagyon komoly próba elé állította a vármegyei közigazgatást, a teljes tisztviselői kart és az ekkor tiszteletbeli főjegyzői megbízást ellátó Küry Albertet is. Az országos események kiindulópontja az akkori kormánypárt, a Szabadelvű Párt 1905-ös választásokon elszenvedett súlyos kudarca volt. A politikai földcsuszamlásra az uralkodó egy parlamenten kívüli kormány létrehozásával reagált. Ám a hatalom ilyetén reakciójával szemben egy széles, a vármegyék jelentős részére kiterjedő - a korábbi gravaminális vármegyei ellenállási mozgalmakat idéző - nemzeti ellenállás bontakozott ki. A megyék sorra megtagadták a Fejérváry kormánynak az engedelmességet, az újonnan kinevezett főispánok, kormánybiztosok beiktatását. Az ország 63 vármegyéjéből 48 csatlakozott a törvénytelennek és alkotmányellenesnek ítélt kormánnyal szembeni ellenálláshoz, közte Jász-Nagykun-Szolnok vármegye is. Már a képviselőválasztás során az év első felében is fellángoltak az ellentétek, majd 1905. június 26-án a törvényhatóság közgyűlése - az alkotmány védelmére hivatkozva - határozatban mondta ki, hogy a törvényhozás által meg nem szavazott adók behajtását és a meg nem ajánlott újoncok kiállítását megtagadja, tisztviselőinek pedig megtiltotta a törvényellenes kormányintézkedések végrehajtásában való részvételt.35 A vármegye közgyűlése kinyilvánította, hogy minden törvényes eszközzel az ezeréves magyar alkotmányt védeni fogja, s ennek érdekében 40 fős alkotmányvédő 33 34 35 156 MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 239/1899. 1899. jún. 6. Uo. 1013/1901. 1901. dec. 21. SCHEFTSIK Gy. 1935. 167. p.
