Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második honmentő hadjárata és az első szolnoki ütközet. (1849. január 2.–január 26.)
hogy az ellenségről hírt hozzon. Peter őrnagyot, az I. hadtest tüzérparancsnokát pedig arra utasította, hogy a lőszertartalékot a másnap induló első két szerelvénnyel küldje Albertibe.171 A budapesti lakosság már január 27-én érzékelte, hogy a magyar támadásnak vége. Először az Üllő felé indított gránátosok tértek vissza, majd dél körül már a tüzérség egy része is, s visszaszállították a korábban Párkány felé indított hadihidat is. Az egyik visszatérő tiszt arról beszélt, „hogy a magyar seregek, mihelyt a császáriakat megpillantották, azonnal mind elszaladtak, s a császári seregeknek egy része, mint felesleges, ezért vonul vissza”. Az emberek azonban a cs. kir. csapatok visszatérését „nagyszerű hátrálásnak tekintették”. Még január 28-án is olyan hírek terjedtek a fővárosban, „hogy Perczelhez Dembinski lengyel tábornok csatlakozott, s 100.000 emberrel jő Budapest felé, hogy Görgei Vác felől 40.000, gróf Batthyány Kázmér Fejérvár felől szinte annyi, vagy több emberrel” közeleg. A cs. kir. hatóságok kiáltványban hirdettek statáriumot, ennek ellenére a házfalakon Kossuthot éltető és Jellaciéot gyalázó feliratok jelentek meg, sőt, egyesek a nyílt utcán éljenezték Kossuthot. Január 29-én bevonult a Csorich- hadosztály két dandárja, január 30-án pedig kivégezték Witalis Söll őrnagyot, a magyar honvédsereg oldalán harcoló tiroli vadászzászlóalj január elején elfogott parancsnokát.172 Január 29-én Gramont vezérőrnagy azt jelentette Szolnokról Hartliebnak, hogy „a lázadók” hírek szerint aznap Törökszentmiklósról visszavonultak Kunhegyesre, ahonnan akár Tiszafüred, akár Debrecen felé mehetnek; mindenesetre megpróbál biztos híreket szerezni az útirányukról. Közölte hogy megtette az előkészületeket a szolnoki pontonhíd helyreállítására, ugyanakkor a helyi ácsokkal másnap reggelig egy pallóhidat veret a Tiszán. A vasút már működőképes állapotban van, s rövidesen a Pest-Cegléd közötti szakasz is abban lesz. Hartlieb a jelentést január 30-án Szolnokról küldte Jellacic - Schwarzenberg, Karger, Peter őrnag, Alberti, 1849. jan. 28. No. 122&123/op. KA AFA Karton 1954. I. AK. u. J. 1849-1-135. Ugyanezen a napon utasította Kargert, hogy január 29-én az Örkényben található 300 mérő gabonát a 3. vértesezred egy százada által rekvirálandó kocsikon szállíttassa Albertibe. Uo. 1849-l-132a. A tisztázatot lásd HL Filmtár. Brigaden unter Jellacié. 1849-1-72. Lásd még SACKEN, E., 927. II. köt. 17. p. HENTALLER Lajos: Az osztrákok Pesten 1849 elején (JÁSZAY Pál naplója 1849. január 1-től május hó 7-ig) In: uő.: Vérrózsák. I. köt. Bp., 1906. 117-120. p. (innen az idézet); MÁTRAY G. 1989. 83-86. p.; BÁRTFAY László naplójából. II. 1849-1851. és válogatott levelei KÖLCSEY Ferenchez. (Összeállította és a jegyzeteket írta JENEI Ferenc) Irodalmi Múzeum V. Bp., 1969. 5-6. p. A Batthyány Kázmérral kapcsolatos hírről Felsenthal rendőrségi tanácsos jan. 28-án tájékoztatta Windisch-Grätzet is. KA AFA Karton 1823. HA. u. W-G. 1849-1-238. Lásd még SPIRA György: A pestiek Petőfi és Haynau között. Bp., 1998. 469-471. p. 131
