Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második honmentő hadjárata és az első szolnoki ütközet. (1849. január 2.–január 26.)
vadászzászlóalj, és két üteg állomásozott, amelyek onnan nyomultak Cegléd felé.165 Aznap, január 27-én Hartlieb valóban Ceglédre tette át főhadiszállását. Ide érkezett maga a fővezér, Windisch-Grátz herceg is, aki megkönnyebbüléssel győződött meg arról, hogy a magyarok valóban visszavonultak, majd a jól végzett munka örömével visszatért Budára. Weiden táborszernagynak, Bécs katonai és polgári kormányzójának, illetve a hadügyminisztériumnak küldött beszámolójában - korábbi kétségbeesését kompenzálandó - lekicsinylő hangon szólt a magyar csapatokról: „Miként már több alkalommal bebizonyosodott, ellenségünk nem mer döntő összecsapásba bocsátkozni velünk. Vállalkozó kedvét elszigetelt egységekre korlátozza, amelyeket tízszeres erővel túlhalad, s olyankor is nagy távolságból alkalmazza számos lövegét az ütközetben. Eleddig csak a huszárok mutattak némi harci kedvet.”.166 Miután az aznapi menet nem ütközött akadályba, Hartlieb Cegléden kiadta az újabb előnyomulásra vonatkozó parancsát. Eszerint a Gramont- dandárnak a beosztott lovassággal és tüzérséggel együtt január 28-án reggel 9- kor Abonyból Szolnokra kellett vonulnia. Ha az ellenség elhagyta, vagy csak gyengén védi a várost, foglalja azt el, s fordítsa fő figyelmét a hídra, az egyéb átkelő eszközökre, valamint az ott lévő készletekre. Ha Gramont jelentősebb ellenállásba ütközne, magához rendelheti a Fejérváry ezredes vezette 6. (Wallmoden) vértesezredet és tizenkétfontos üteget, amely Abony és Szolnok között a dandár támogatására fog felállni. Ottinger vezérőrnagy Törteién a 7. (Hardegg) vértesezreddel és egy lovasüteggel szintén készültségben lesz, s őt is magához vonhatja. Az utasításról értesítette Ottingert és Fejérváryt is, az utóbbit azzal a hozzátétellel, hogy ha Gramont harc nélkül megszállná Szolnokot, ezredével és az üteggel térjen vissza Abonyba.167 Január 28-án Hartlieb és Zeisberg csatlakoztak a Gramont-dandárhoz, amely három gyalogzászlóaljjal, kilenc lovasszázaddal és két üteggel délután 1 órakor kardcsapás nélkül megszállta Szolnokot. Hartlieb jelentése szerint az utolsó magyar egységek január 27-én délután vonultak ki, miután leégették a Ottinger - Hartlieb, Törtei, 1849. jan. 27. délután 4 óra. KA AFA Karton 1954. I. AK. u. J. 1849-l-131b. Windisch-Grätz - Weiden, cs. kir. hadügyminisztérium. Buda, 1849. jan. 27. 1541/A.O. Fogalmazvány. Karton 1847. Hauptarmee. Detailakten. 1849-1-133. A Weldennek küldött tisztázatot lásd KA AFA Karton 1959. Govemement in Wien unter Weiden. 1849-1-32. Hartlieb - Gramont, Ottinger, Fejérváry, Cegléd [a fogalmazványban Alberti], 1849. jan. 27. No. 129/op. [áthúzva: No. 8.] KA AFA Karton 1954. I. AK. u. J. 1849-1-128. A Gramontnak küldött tisztázatot lásd HL Filmtár. Brigaden unter Jellacié. 1849-1-68. 129
