Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második honmentő hadjárata és az első szolnoki ütközet. (1849. január 2.–január 26.)
Debrecenbe ment és jelentkezett Kossuthnál.140 (A hadügyminisztérium valószínűleg ekkor szólította fel a parancsnokság visszavételére, amint ezt Kossuth február 1-jei levelében említi.)141 Ezt követően hetekig nincs róla adatunk, egyes források szerint ő is Tolnába ment,142 más források szerint a Duna-Tisza közén tartózkodott.143 Január 29-én Kossuth kinevezte Dembinskit a Perczel-, Répásy- és Klapka-hadtestek fővezérévé, s egyben közölte, hogy „a Szolnok táji vagyis közép tiszamelléki seregosztály parancsnoksága, az erről önként lemondott, s érdemeinek kellő méltánylatával másutt alkalmazandó Perczel Mór tábornok úr helyébe Répásy tábornok úrra bízatott.”.144 Perczel lemondását és a történteket a képviselőház aznapi zárt ülésében is bejelentette, s kérte a képviselőházat, szavazzon köszönetét „a nagy hazafinak”. A Ház azonban „kellemesnek találta Perczelnek lelépését, Dembinskit helyben hagyja, s Perczel köszönetét nem kap.” Kossuth jó képet vágott a dologhoz, s kijelentette, „Perczel soha okosabbat nem tett, mint akkor, midőn a vezér séget letette.”.145 Perczel távozását örömmel fogadta Szemere Bertalan, Felső-Magyarország teljhatalmú országos biztosa, az OHB tagja is. „Perczel visszalépett! Dembinski van helyette. Ez felér egy diadallal" - írta Kossuthnak.146 Dembinski Perczel hadtestét ideiglenesen Hertelendy Miklós alezredesnek adta át, s utasította, hogy vonuljon vissza Törökszentmiklósra.147 A hadtest tehát január 27-én elhagyta Szolnokot is, és - szintén Dembinski utasítására - felgyújtotta maga mögött az ottani Tisza-hidat, Kossuth nem kis Lásd erre Kossuth - hadügyminisztérium, Debrecen, 1849. febr. 3. Közli KLÖM XIV. 307. p. Kollár János jan. 30-án azt jelentette a Békés megyei bizottmánynak, hogy Perczel is „Tolnába, hazájába ment egy időre. ” Február 1-jén azt jelentette, hogy Perczel „érdemeinek kellő méltánylatával másutt fog alkalmaztatni.” OLÁH GY. 1892. II. köt. 182. és 185. p. Kossuth - Csány, Debrecen, 1849. febr. 1. Közli KLÖM XIV. 281. p. Kollár - Békés megyei bizottmány, Törökszentmiklós, 1849. jan. 30. Közli OLÁH GY. 1892. II. köt. 181-182. p. BORÚS J. 1961. 695-696. p. 1849. febr. 23-án, Pesten azt beszélték, hogy Perczel Pesten volt, s a Bakonyba megy gerillák szervezése végett. MÁTRAY Gábor: Töredék jegyzemények Magyarország történetéből 1848/49. S. a. r. FÜLEP Katalin. Magyar Ritkaságok. Bp., 1989. 107. p. A rendeletet közli KLÖM XIV. 265. HUNFALVY P. 1986. 180-181. p. Szemere - Kossuth, Tiszanagyfalu, 1849. jan. 30. Közli SZEMERE B. 1990 . 363-364. p. Szemere febr. 13-án azt írta Dembinskinek, hogy korábban ő volt az, aki háromszor is sürgette, hogy Perczelt Dembinski alá rendeljék. Lásd uo. 387. p. Hertelendy - Kossuth, Törökszentmiklós, 1849. jan. 30. MÓL OHB 1849:1310. 124
