Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)

TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második honmentő hadjárata és az első szolnoki ütközet. (1849. január 2.–január 26.)

hadügyminisztériumnak a város feladását, ez az információ - úgy tűnik - a hadügyminisztériumhoz nem jutott el. 90 így aztán Mészáros január 24-én alaposan leteremtette Klapkát amiatt, hogy az nem jelentette Miskolc feladását, valamint hogy a hadműveletekről szóló jelentései tele vannak ellentmondásokkal.91 Pedig a város feladását maga Szemere Bertalan felső­magyarországi teljhatalmú országos biztos, a város képviselője is indokoltnak tartotta.92 Január 24-én a hadügyminisztérium két utasítást küldött Görgeinek, a bányavárosokban harcoló feldunai hadtest parancsnokának is. Stein Miksa alezredes, főhadsegéd Mészáros jóváhagyásával utasította Görgeit, hogy 3.000 embert hagyjon hátra a bányavárosok védelmére, s „tüstént nyomuljon Kassára és támadja meg Schliket, kit Klapka Tokaj felől visszatartaná állodásában, Dembinski altábornagy hadosztálya pedig elvágand az ellenséges nagy hadseregtől - Poroszlóról Eger felé nyomulván elő”. Stein kérte Görgeit, hogy legalább ötnaponként küldjön magáról tudósításokat. „Öntől függ, hogy visszafoglalhassuk a fővárosokat. ” - fejezte be a levelet.93 Röviddel ezután Mészáros aláírásával ment ki újabb utasítás Görgeihez arról, hogy a feldunai hadtest a legnagyobb sietséggel vonuljon vissza a Felső- Tiszához, s ebben kérte. Közölte, hogy az ellenség (Schulzig hadosztálya) Gyöngyösről előnyomul, s Poroszlónál és Tiszafürednél átkelni készül, s a kevés, újonnan szervezett és rosszul felfegyverzett zászlóaljakból álló tartalék hadosztály táborhelyeit fenyegeti, s ezáltal így „vagy a kormány székhelye fenyegettetik, vagy a Pest és Kassa [tehát Windisch-Grátz és SchlikJ közötti összeköttetés állíttatik helyre ”. Az irat szerint Görgeinek és Klapkának Miskolc és Tokaj között kellett volna érintkezésbe lépnie. A fenyegető veszélyre való tekintettel a hadügyminisztérium a legrövidebb, bár a legveszélyesebb útvonalon akarta a feldunai hadtestet csatlakoztatni a főerőkhöz.94 Ugyanezen a Klapka - OHB Tokaj, 1849. jan. 21. Közli DÉR D. - HAJAGOS J. - HERMANN R. 2004. 157. p. Mészáros - Klapka, Debrecen, 1849. jan. 24. Közli DÉR D. - HAJAGOS J. - HERMANN R. 2004. 178. p. Lásd erre Szemere - OHB Tokaj, 1849. jan. 25. este 10 óra. Közli SZEMERE B. 1990. 355-357. p. Szemere ekkor már tudott „a szolnoki segedelem” útba indításáról, s futárt is küldött elé. A francia nyelvű eredetit lásd MOL Görgey-lt. b/10/e/3. Fasc. Franciául és magyarul közli GÖRGEY István: 1848 és 1849-ből. Élmények és benyomások. Okiratok és ezek magyarázata. Tanulmányok és történelmi kritika. I. köt. Bp., 1885. 190-191. p. és PUSZTASZERI László: Görgey Artúr a szabadságharcban. Nemzet és Emlékezet. Bp., 1984. 139-140. , 707-708. p. Franciául: BORÚS J. 1975. 352. p. és 46. jz. A parancs eredetijét lásd MOL P 295. A Görgey-család levéltára. b/10/e/3. Fasc. Megérkezésére lásd uo. b/31. Fasc. Az 1848/9. magyar feldunai, utóbb VII-ik hadtest 111

Next

/
Oldalképek
Tartalom