Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)

TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második honmentő hadjárata és az első szolnoki ütközet. (1849. január 2.–január 26.)

E jelentéssel egy időben, vagy röviddel ezt követően érkezhetett meg Mészáros Károly rendőri biztos január 23-án délelőtt Poroszlóról vagy Tiszafüredről írott jelentése, amely szerint „az ellenség 4-5000 katonasággal, s 4 ágyúval, bizonyosan Gyöngyösön van. A katonák többnyire horvátok; - szállásolás végett a szomszéd falvakat is megszállták, s oly célt árultak el, mintha Egert, Tiszafüredet, s Poroszlót is megszállva, részint a tiszai hidakat [lerombolják], részint az egri, s poroszlai pénztárokat, s sóházakat kirabolják.". Tudatta, hogy aznap Egerben és Poroszlón még nem volt ellenség, s javasolta, hogy küldjenek ki egy kormánybiztost, aki Tiszafüredről 50-60 huszárt maga mellé véve, az említett pénztárakat megmenthetné.

Noha Tóth, Töltényi és Mészáros jelentései a Schulzig-hadosztály létszámát tekintve nagyjából egybevágtak, a Poroszló és Tiszafüred közötti híd esetleges felégetése joggal ejtette aggodalomba Kossuthot. A jelentést „rögtönös intézkedés végett” átküldte a hadügyminisztériumnak azzal, hogy „a dolog nagyon aggasztó.". Javasolta egy tiszt kiküldését, intézkedett ez újabb biztos Egerig való kiküldéséről, s javasolta, hogy utasítsák Répásyt, adjon az illető mellé karhatalmat a pénztárak megmentésére. „Arra mindenesetre szintúgy figyelmezni látnám szükségesnek, hogy ha Kazinczyt s Perczel Miklóst a Tiszán túl szorítani találná az ellenség - merre fog átvonulni a Tiszán, ha kelletinél jókorább lerontatnék a füredi híd? - A pionierek [utászok] az út töltésen tán tehetnének valamit. - Perczelt minden esetre értesítendőnek gondolnám.” .88

A hadügyminisztérium ezek után valószínűleg január 24-én utasította Perczelt hogy Szolnokról küldjön 3.000 embert szekereken Poroszló, illetve Tiszafüred felé. Ennek a különítménynek a parancsnokságát - mint ez egyéb utalásokból kiderül - Dembinskire bízták. Az intézkedés célja kettős volt. Egyrészt vissza akarták tartani Schulzigot a Poroszló - Tiszafüred elleni támadástól, másrészt abban reménykedtek, hogy ha a különítmény kellő gyorsasággal mozog, megakadályozhatja Schlik és Schulzig egyesülését. Ehhez azonban arra is szükség lett volna, hogy Miskolc még a magyar csapatok kezén legyen. Mészáros úgy tudta, hogy ott 2.500 ember van 5-6 ágyúval. „Ha Önök Miskolcot egészen elhagyták, úgy Schliknek a Gyöngyösről nyomuló sereggeli egyesülése alkalmasint feltartóztat hat lan.” - írta Kossuth Szemerének.89 Noha Klapka már január 21-én jelentette mind az OHB-nak, mind a

A hely és dátum nélküli jelentést lásd MOL OHB 1849:4347. Január 24-ére datálva közli KLÖM XIV. 213. p. Tartalmi érvek alapján január 23-án délelőttre vagy reggelre datálja BORÚS J. 197. 106. p.

Lásd erre Kossuth - Szemere, Debrecen, 1849. jan. 24. Közli KLÖM XIV. 209-211. p. és DEMBINSKI emlékirata 40. p. Szerinte a parancs január 23-i vagy 24-i dátumú volt, s eleve Tokajba kellett volna vonulnia vele, hogy Klapkát megerősítse.

110