Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második honmentő hadjárata és az első szolnoki ütközet. (1849. január 2.–január 26.)
A Schulzig-hadosztály kiindulásáról a magyar politikai, illetve katonai vezetés viszonylag gyorsan értesült. Földváry Pál polgári biztos már 1849. január 20-án jelentette Rakamazról Bónis Sámuel Szabolcs vármegyei kormánybiztosnak, hogy hír szerint „Windisch-Grätz seregének egy része már Eger körül járna" A jelentést Bónis január 21-én továbbította Kossuthnak. Január 21-én Mészáros Lázár hadügyminiszter a táborkari (vezérkari) osztály által fogalmazott iratban már arról értesítette Klapka György ezredest, a felsőtiszai hadtest parancsnokát, hogy „megbízható hírek szerint” az ellenséges főerők nagyobbrészt elhagyták a fővárost, és északkelet felé látszanak fordulni. A hatvani országúton Gyöngyösnél már ellenséges lovasságot észleltek, a vasútvonalat pedig Ceglédig már helyreállították. A hadügyminisztérium ezért utasította Klapkát, hogy portyázó különítmények alkalmazásával próbálja megakadályozni az ellenség benyomulását.79 Az ezredes ugyanezen a napon jelentette az OHB-nak, hogy Schlik előnyomulása miatt kénytelen feladni Miskolcot, annál is inkább, mert hír szerint „hogy Windisch-Grätz egy öt zászlóaljból, két osztály lovasságból, s 12 ágyúból álló sereget Miskolc felé küldött, mely már tegnap, e hó 20-án Gyöngyösön megérkezett.",80 Január 22-én este 7 órakor Szemere Bertalan felső-magyarországi teljhatalmú országos biztos küldött be egy pesti tudósítást az OHB-nak, amely szerint „19-én reggel indult 4 zászlóalj gyalog, 2 száz vasas [vértes] és 3 század könnyűlovas Tokaj felé, estve Gödöllőn volt előcsapatjok 6 ágyúval, a sereg jött 12-vel, igen nagyokkal, s igen sok szekerek- és felesleges lovakkal. ”.81 Szemere maga is azzal számolt, hogy Schlik megpróbál érintkezésbe lépni a Gyöngyösön lévő csapatokkal, s így bekeríteni a felső-tiszai hadtestet.82 Másnap, január 23-án Tóth János főhadnagy, tiszafüredi térparancsnok jelentette Csermelyi Lajos őrnagynak, a felső-tiszai hadtest táborkari főnökének, hogy Zerfíy Gusztáv rendőrbiztostól azt hallotta, „hogy az ellenség már Gyöngyösön volna, ki magát 10 000, 36 ágyúval erősnek állítja, hanem Közli DÉR D. - HAJAGOS J. - HERMANN R. 2004. 156. p. Uo. 158. p. Klapka - OHB, Tokaj, 1849. jan. 21. Közli DÉR D. - HAJAGOS J. - HERMANN R. 2004. 157. p. Szemere levelét közli SZEMERE B. 1990. 346. p. és DÉR D. - HAJAGOS J. - HERMANN R. 2004. 168-169. p. A pesti jelentést lásd MÓL OHB 1849:920. Lásd erre Szemere - Görgei, Tokaj, 1849. jan. 22. este 6-7 óra. Közli SZEMERE B. 1990. 347-348. p. 108
