Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)

TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második honmentő hadjárata és az első szolnoki ütközet. (1849. január 2.–január 26.)

ismerte, de Perczel későbbi feljegyzései, illetve Kossuth egy utalása alapján ezt tényként kezelte.71 Elképzelhető lenne persze, hogy a január 22-i szolnoki siker hatására a tábornok feladta korábbi óvatosságát, s újabb, a korábbinál ambiciózusabb célt tűzött ki maga elé. Miután január 24-25-éről nem ismerünk tőle olyan jelentést, amelyben további hadműveletei céljáról szólna, nehéz határozottan állítani, hogy Perczelnek nem volt szándékában a további előnyomulás. Ám a Borús által Kossuthtól idézett sorok nem is bizonyítják ezt. Az OHB elnöke január 24-én a következőket írta Beniczky Lajos bányavidéki kormánybiztosnak: „Ha Görgei 20 nap óta tudósítás nélkül nem hágy, és teszi azt, mit a hadügyminisztérium parancsolt, egy hét alatt Pest kezünkben volna. Kivált miután a bácsi és bánsági hadseregek is combinative concentráltatnak. ”.72 Ebben azonban nincs utalás Perczel ilyetén szándékára, csupán arra, hogy Klapka tarcali és Perczel szolnoki győzelme következtében a hadi helyzet javult, s a Délvidékről kivont erők megérkezése után megindulhat az összpontosított támadás.

Ugyanakkor Kossuth 1849. január 27-én Klapkához írott levele már így fogalmaz: „Perczel Szolnokból Ceglédnek előre nyomult - azonban oly céllal, hogy masquirózván, operatióját [álcázva hadműveletét] - mint mondja Eger felé fog működni. (Mert akkor még azt tudta, hogy Schulzig Eger táján van.)”.™ Ez pedig összehangzik azzal, amit Perczel január 23-i jelentésében, az utólagos hadműveleti naplóban, illetve Klapkánál olvashatunk, s úgy tűnik, egy olyan Perczel-jelentésen alapul amelyet jelenleg nem ismerünk (a január 23-i jelentésben ugyanis nem szerepel Eger, a január 26-i jelentés pedig ekkor még nem volt Kossuth kezében, s abban Perczel már a visszavonulásról írt.).74

BORÚS J. 1975. 102-103. p. Két korai életrajza is említi, hogy ha hagyják, Perczel már januárban megteszi azt amit Görgei négyszer akkora erővel hajtott végre 1849. áprilisában. VAHOT Imre: Az 1848-49-iki magyar szabadságharc kitűnőbb hőseinek arcképcsarnoka s élet és jellemrajzai. IV. Perczel Mór. In: Honvédek könyve. Új folyam. Kiadja és szerkeszti VAHOT Imre. Pest, 1867. 100. hasáb; Gustav KUPPIS: Biographie des Honvéd-Generals Moritz Perczel von Bonyhád. Pest, 1868. 43-44. p. (szó szerint megegyező fordítás)

Kossuth Lajos összes művei XIV. Sajtó alá rendezte Barta István. Bp., 1953. 212-213. p.

Kossuth - Klapka, Debrecen, 1849. jan. 27. Klapka korábbi közlése alapján közli KLÓM XIV. 252-254. p. az eredeti tisztázat alapján KLAPKA György: Emlékeimből. S. a. r. KATONA Tamás. Magyar Századok. Bp., 1986. 90-92. p. A lehetőség egyébként másokban is megfogalmazódott. „Perczel abbajár hogy Budapestet vegye vissza” - írta a naplójába Gyulay Lajos jan. 27-én. GYULAY Lajos naplói a forradalom és szabadságharc korából 1848. március 5. - 1849. június 22. S. a. r. V. ANDRÁS János - CSETRI Elek - MISKOLCZY Ambrus. Transylvanica Varietas. II. köt. Bp., 2003. 267. PEz talán Perczel Abonyból írott, január 24-én vagy 25-én kelt jelentése lehetett, amelyről csak egy iktatókönyvi bejegyzést ismerünk. MOL H 2. OHB-iktatókönyvek. 1849:1055.

106