Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második honmentő hadjárata és az első szolnoki ütközet. (1849. január 2.–január 26.)
Ottinger 12, ő, Zeisberg 11 lovasszázaddal támadólag és nagy nyomatékkai, miután megítélése szerint az erőegyensúly jelenleg messzemenően helyreállt. Aznap reggel nem könnyen mehettek volna át támadásba, mert Ottinger vértesei a 25-i ütközetben Cegléden messze túl nyomultak előre, majd a csúszós, nedves talajon Albertiig vissza, s reggel nagyon ki voltak fáradva. „Miután minden vallomás szerint igen komoly erő áll velünk szemben, nem szívesen kezdeményeznék ütközetet anélkül, hogy a ma ide megérkező erősítést bevárjam. ” - fejezte be a jelentést.58 A magyarok azonban nem nyomultak előre, délután 5 órakor viszont megérkezett Ceglédről egy vasúti őr (bakter), aki közölte, hogy a magyar gyalogság aznap hajnalban 5 órakor Abonyba vonult, s a nap folyamán lassan a tüzérég és lovasság is követte. Zeisberg szerint „a lázadó Perezel" előző este hírt kaphatott a cs. kir. erősítések megérkezéséről, s a magyarok egész éjjel riadóztatva és mozgásban voltak. A hírt hozó bakter megbízható személy, s a behozott magyar foglyok ugyanezt mondják. „így tehát holnap valószínűleg akadálytalanul előnyomulunk Ceglédig és Abonyig.” A jelentés végén tudatta, hogy Hartlieb altábornagy is megérkezett Albertibe.59 Ugyanezen a napon Gramont vezérőrnagy Bércéiről Ceglédre küldte Kossá századost, hogy győződjön meg arról, a „lázadók” megszállva tartják-e még várost. A százados este 7 órakor tért vissza, s jelentette, hogy a magyarok aznap kora reggel kiürítették a települést, és Szolnok felé vonultak el, azt azonban nem tudni, hogy Abonyt is kiürítették-e. A kiürítés okát senki nem tudja. Mindezt Gramont jelentette Zeisbergnek.60 Január 26-án este maga Windisch-Grátz és Jellacic is Üllőig nyomultak előre a herceg által hozott négy gránátoszászlóaljjal (a fővárosban összesen két gránátos-zászlóalj maradt a helyőrségi feladatok ellátására.) Zeisberg délután egy órakor írott jelentése este 8 órakor érkezett az üllői főhadiszállásra. Este kilenc órakor Jellacic tudatta Hartliebbel, hogy „valamennyi, alatta álló csapat összevonása után” ismét átvette a hadműveletek vezetését. Közölte, hogy Windisch-Grátz szilárd elhatározása, miszerint mindaddig nem kezd részleges támadásba, amíg valamennyi elindított csapatot nem egyesítik. Ha azonban az ellenség visszavonulna, a lovasságnak nyomatékosan kellene üldözni. Ha viszont az ellenség támadná meg állásaikat, a védelemből csak akkor szabad támadásba átmenni, ha az „a kedvező eredmény legnagyobb valószínűségével Zeisberg - Jellacic, Alberti, 1849. jan. 26. délután 1 óra. [118/op.] KA AFA Karton 1954. I. AK. u. J. 1849-l-122b. Zeisberg - Jellacic, Alberti, 1849. jan. 26. délután 5 óra. No. 5. KA AFA Karton 1954. I. AK. u. J. 1849-1-118g. A jelentést Hartlieb is láttamozta. Gramont - Zeisberg, Bércéi, 1849. jan. 26. este 7 óra. [120/op.] KA AFA Karton 1954. I. AK. u. J. 1849-1-124. A jelentést Zeisberg továbbította Jellacicnak Üllőre. 102
