Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - BAGI GÁBOR: Adalékok a Külső-Szolnok Megyei Gazdasági Egylet történetéhez
Esztergom, Kecskemét, Nagykőrös Nagyvárad, Temesvár, Torontál, Zemplén), a gazdasági iskolák által meghirdetett programokat, sőt 1870-ben az erfurti Német Kertészeti Egylettel, majd a borkísérletek kapcsán Klosterneuburggal is felvették a kapcsolatot. Emellett egyes tárgyakban segítették az illetékes minisztérium munkáját (marhatenyésztés, fa- és gyümölcskertészet), és rendre jelentettek meg tudósításokat munkájukról a „Hon”, a „Pesti Napló”, „Pester Loyd” és a „Gazdasági Lapok” hasábjain. Ekkoriban az országos gazdasági lapok, a közgazdasági hetilapok mellett a „Gazdasági Közlönyt”, a bécsi „Landwirtschaftliche Zeitungot” és a porosz „ Ökonomische Zeitungot” is járatták. Az egylet számos tagja végzett lelkes önkéntes munkát. 1872-ben a minisztérium Alattyánról Lechner Benedek, Mezőtúrról Barkó János, Tiszapüspökiről Kovács Ferenc tanítókat, továbbá a mezőtúri Szendi János szabómestert pénzjutalommal, Jurenák Sándort pedig elismerő oklevéllel jutalmazta a fa- és gyümölcstermesztés terén mutatott tevékenységéért. Említést érdemlő próba volt, amikor Sarkadi Ferenc tiszafüredi reformátustanító szabadalmazott gyorsvető gépe elbírálását kérte az egyesülettől. Ez a helyi talajon nem vált be, bár a kísérlet végrehajtói lehetségesnek tartották, hogy kevésbé szikes talajon sikeres lehet. A mezőgazdasági minisztérium számos szakkönyvet küldött az egyesületnek (okszerű mezőgazdaság, len, kender kezelése, komló termesztése, trágyázás, mintagazdaságok, tejgazdálkodás, méhészet, sertéstenyésztés), de nemzetközi felhívásokat is közölt (pl. a franciák filoxéra elleni védekezéssel kapcsolatos pályázatát). A tagok ugyanakkor az aratáskor fellépő munkáshiány okait is vizsgálták. Javasolták a munkások vasúti szállítási költségeinek csökkentését, a katonaság bérezés mellett, gazdasági munkákon történő alkalmazását, a betakarítás gépesítését és tűzoltó egyletek alapítását. Az országos dohánykiállításra 1872-ben Törökszentmiklós, Tiszaroff, Mezőtúr és Tiszafüred felé továbbítottak miniszteri meghívókat. Egy világkiállítási részvétel és egyéb nehézségek 1872 elején az egylet működésének újabb hat éves ciklusa járt le. Kitűnt, hogy a működés biztosított, mivel 62 alapító tag 72 alapítványa 14.800 forint értékű volt, és emellett 179 tag évi 1.074 forintot fizetett be. Bár az 1870-es adatokhoz - 56 alapító tag 68 db 200 forintos részvénnyel, 164 évdíjas - képest minden tekintetben emelkedés volt megfigyelhető, a fizetetlen tagdíjak 1868 előttről 2.547, 1871-ről 1.268 forintot, a teljes hátralék pedig már 5.015 forintot tett ki. A bevételből 1.269 forintot takarékpénztárban tartottak, a készpénz 144 forintot tett ki. Emellett hosszú idő után újra említették a 182
