Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - BAGI GÁBOR: Adalékok a Külső-Szolnok Megyei Gazdasági Egylet történetéhez
BAGIGÁBOR ADALÉKOK A KÜLSŐ-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGI EGYLET TÖRTÉNETÉHEZ „...a szellemi tökélesbülés, az anyagi erősbödés pályáján a haza javára! ” Bevezetés Hazánkban a gazdasági ismeretek népszerűsítése nem a polgári korral egyidős tevékenység. Ilyen szerepet töltöttek be az első királyaink alatt a nyugati jövevények, illetve egyes egyházi szerzetesrendek is. A török kiűzése után, Mária Terézia uralkodása idején vált általánossá a gazdasági ismeretek és eredmények (szakkönyvek, új növényfajták, tenyészállatok, mezőgazdasági és háziipari eszközök, egyszerű gépek) rendszeres megküldése a törvényhatóságoknak (vármegyék, kerületek). E tevékenység fő szervezője a Helytartótanács volt, és a feudális-rendi társadalom vezető rétegét, a nemességet célozta meg. Mária Terézia 1765-ben elrendelte a hazai mezőgazdasági társaságok létrehozását is, majd a részleges sikertelenség nyomán, 1770-ben a vármegyéket bízták meg hasonló egyesülések létesítésével. A Jászkun Kerület három alkotórészében (Jászság, Nagykunság, Kiskunság) az ezt követő években adatolható a működésük, ám az évtized végére tevékenységük fokozatosan megszűnhetett.1 Mindazonáltal munkájuk elősegítette, hogy az évszázad végére az ország újranépesült, gazdasága újraszerveződött, és kiheverte a török hódoltság hatásait. A mezőgazdaság fejlesztésének, a korszerű termelési eljárások meghonosításának fontosságát a magyar BOTKA János - PAPP Izabella: A Jászság földművelésének leírása 1776-ban. (Molnár Ferenc tanítása a gazdaságról. Adatok a jászkun mezőgazdasági társaságok történetéhez.) In: Zounuk, 1. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. (Szerk.: Botka János) Szolnok, 1986. 281-321. p. 159
