Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - GALSI ZOLTÁN: Adalékok a Törökszentmiklósi Római Katolikus Egyházközség történetéhez Pánthy Endre plébánossága idején (1854–1860)
maradványai azonban már nem voltak láthatóak ekkor.18] A volt török várban van épülve a kath. templom, parochia, iskola és több egyesek házai, a templom tornya éppen a török mecset alapján. ”19 A forrás közlése szerint a gyógyszertár mellett egy „orvostudor” és két seborvos is élt ekkor Törökszentmiklóson.20 Törökszentmiklós a tárgyalt időszakban nagyjából a mai Kossuth út, Hunyadi út, Széchenyi út, Arany János út által határolt négyszög területén húzódott 4 főutcával és hat, az azokat derékszögben metsző keresztutcával, a várostól nyugatra a Kisszőlővel és a Nagy szőlővel. Lányi Sámuel 1845-ös térképe alapján dél felé a város már 1845 előtt elkezdett terjeszkedni. Az 1850- es évek végén felosztották a közös legelőt, így a lakóövezet dél - a vasút - felé továbbnőtt.21 Várostörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű, hogy 1857- ben épült fel Törökszentmiklós első emelettel bíró középülete, az angol romantikus stílusú indóház. Az egyházközséget alkotó felekezetek közül a katolikusok mellett reformátusok és izraeliták éltek még a településen. A Tiszttartó - ma Almásy - úttól nyugatra a katolikusok, keletre a reformátusok laktak, a zsidók a Sas - ma Bocskai - utca környékén, illetve a városközpontban szétszórva telepedtek le. A reformátusok 1851-52-ben újították fel mintegy 9.000 váltóforint értékben templomukat22, a zsidó hitközség pedig 1855-ben elemi iskolát, 1857- ben zsinagógát építtetett.23 A miklósi „kálvinista” egyházközségnél az 1850-es években Veress István - 1858-ban bekövetkezett haláláig - és Szondy Lajos látta el a lelkészi teendőket, míg az izraelita hitközség 1855-ben első rabbijának Stein Pinkászt választotta meg. Országos viszonylatban az ismert eseményeken kívül, két történelmi momentumról mindenképp szót kell ejteni. Az egyik, a részben már említett adóterhek nagymértékű növekedése - az adó az 1848-as 4 %-ról 16, később 20 % körülire emelkedett -, a másik pedig a részleges, majd teljes amnesztia 1854-ben, Ferenc József házasságkötése alkalmából, illetve 1857-ben, az Vö.: Balássy Ferenc: Török-Szent-Miklós történeti tekintetben. Pest, 1858. 22. oldal Balássy Ferenc szemtanúként írt erről, hiszen 1849 és 1858 között katolikus káplánként szolgált Törökszentmiklóson. FÉNYES E. 1860. 140-141. p. (Beszúrások a szerzőtől.) Az 1854-es és az 1860-as leírásokból az azonos részeket csak az egyikben említettük meg, így a kettő kiegészíti egymást. Uo. 137. p. Vasárnapi Újság, 1859. ápr. 10. 179. p. VADAI Ferencz: Történeti visszapillantás. Mező-Túr, 1889. 21-22. p. CSŐKE Tibor: A törökszentmiklósi zsidó hitközség életéből. In: Törökszentmiklósi Kalendárium. Törökszentmiklós, 2008. 62-63. p. 261
