Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második honmentő hadjárata és az első szolnoki ütközet
aggódott, hogy „a Tisza ne tegyen bajtti., ne induljon meg a jégzajlás. „Sőt, ha lehet, egy pár álgyút és vasast [vértest] is szeretnék elfogni, ha el nem szöknek. ”113 Ezen a napon átadta a hátramaradó csapatok parancsnokságát a Karcagon lévő Szekulitsnak, s ő maga Törökszentmiklósra tette át főhadiszállását.114 (Mint láttuk, a Szekulits-hadosztály két dandárja január 22- én szintén oda vonult.)115 Ottinger Szolnokon érzékelte az őt fenyegető veszélyeket, mert január 20-ától kezdve állandó készültségben töltötte az éjszakát. Január 21-én egy Törökszentmiklósra küldött portyázó vértesszázada ott már magyar csapatokba ütközött. A vértesek valamivel a Mándy-dandár előtt érték el a várost, de miután a magyar elővéd értesült az ellenség megjelenéséről, a huszárok egy része előresietett, s követte őket a fél lovasüteg is. Tényleges összecsapásra nem került sor, a vértesek a huszárok láttán, s a magyar tüzérség által leadott néhány ágyúlövés után elinaltak.116 Január 22-én Perczel csapatai megkezdték a támadást. A terv az volt, hogy a Kazinczy Lajos alezredes vezette oszlop (benne Kazinczy Albrichéval egyesített dandárja és Perczel Miklós őrnagy dandárja) Kunmadarason és Kunhegyesen át Tiszabőre vonul, ott átkel a Tiszán, majd a Zagyván, s aznap délután 2 órakor északról támadja oldalba az ellenséges állást. (Meszéna Ferenc emlékirata szerint a támadást erről az oldalról a rendelkezésre álló csapatok kétharmada hajtotta volna végre, s feladatuk az volt, hogy a Szolnok és Abony közötti kápolnánál foglaljanak állást.) Ezalatt Hertelendy Miklós alezredes két dandárból álló hadosztályának Törökszentmiklósról egyenesen Szolnok ellen kellett nyomulnia. A város elé érve két gyalogzászlóaljat, két század huszárt és két ágyút kellett kikülönítenie az ellenséges jobbszárny átkarolására, két század huszárt pedig a Kazinczy vezette hadoszloppal az összeköttetés megteremtésére. Ezt követően amint a Kazinczy vezette hadoszlop három ágyúlövéssel jelt ad, a szolnoki Tisza-híd ellen kellett Perczel - Kossuth, Karcag, 1849. jan. 21. MOL OHB 1849:1169. Aznap már Szekulits írta alá „a középponti hadsereg fővezére” fejléccel kibocsátott „Hadi és napi parancs”-ot. ML HM Ált. 1849:2883. Perczeltől jan. 22-ről nem ismerünk egyetlen iratot sem, de jan. 23-án reggel 7 órakor Törökszentmiklósról küldte meg hadijelentését a szolnoki ütközetről. MÓL OHB 1849:1711. MOL R 306. Katonai iratok. 18. csomó. Az 56. honvédzászlóalj parancskönyve. Másolatát lásd HL 1848-49. 9/388. Ottinger - I. hadtestparancsnokság, Szolnok, 1849. jan. 22. Eredeti tisztázat. KA AFA Karton 1954. I. AK. u. J. 1849-l-105c. [No. 103/op.]; LÁSZLÓ K. 2001. 24. p.; HERMANN R. 1995. 124. p.; SASS J. 1861. 56. p. (szerinte a huszárok több vértest levágtak, illetve elfogtak. Ennek nincs nyoma Ottinger hadijelentésében.) 230
