Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)

TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második honmentő hadjárata és az első szolnoki ütközet

előőrseit Monor felé. Az I. hadtest parancsnokságának küldött jelentésében közölte, hogy Cegléden „minden valószínűség szerint” az ellenség jelentős része áll, mert előző éjjel 11-kor onnan küldtek rendeletet Üllő és Vecsés községeknek, hogy január 9-én mindkét község 300 mérő zabot, 3.000 adag szénát és 10.000 kenyéradagot küldjön Ceglédre. Ottinger Üllőre érkezésekor a követelt mennyiség már össze volt készítve; igaz, nem 10.000, hanem csupán 6.000 kenyéradaggal. Ottinger elhatározta, hogy a készletekből néhány napra ellátja a vele lévő alakulatokat, a többit pedig hátrahagyja az utána vonuló 6. (Wallmoden) vértesezrednek és a röppentyűütegnek. A vasútvonal Vecsésig néhány helyet kivéve használható állapotban van; ez utóbbiak helyreállításával a Vecsésen lévő Feszegi mérnököt bízta meg. Tudatta, hogy ha más parancsot nem kap, január 10-én a Hardegg-vértesekkel és a lovasüteggel Albertiig vonul; a Wallmoden-vértesek és a röppentyűüteg pedig Pestről Monorig nyomul előre. Jelentése végén további utasításokat kért.11

Ottinger január 10-én délután háromnegyed kettőkor érkezett dandárja élével Albertibe. Az Üllő - Alberti közötti úton Ceglédről jövő utazóktól megtudta, hogy a magyarok csak gyengén szállták meg Ceglédet, s még aznap vagy másnap Szolnokra vonulnak vissza. Az Üllő és Alberti közötti vasútvonal jó állapotban van, kivéve a monori és pilisi állomásokat, ahol - mint minden más állomásnál - a magyarok felszedték az ún. szíveket (Herzen) és a síneket. Ottinger úgy vélte, hogy noha utasította az illető vasúti mérnököt a pálya rendbehozatalára, de ebben aligha lehet bízni, miután minden szükséges anyag csak Pestről szerezhető be, s az illető mérnökök jelen pillanatban kevés tekintéllyel rendelkeznek ahhoz, hogy számítani lehetne az állomások helyreállítására. Ezért javasolta, hogy utasítsák a pesti vasúti igazgatóságot, miszerint állomásról állomásra állíttassa helyre a megrongált helyeket, amit könnyebben meg lehetne tenni, ha az illető polgári mérnökök mellé egy kis utászkülönítményt rendelnének. Tudatta, hogy 11-én a dandár élével Ceglédre vonul, s oda rendelte az aznap, 10-én Monoron lévő Wallmoden-vértesezredet és a röppentyűüteget is. Végezetül tekintettel arra, hogy a dandár nagy távolságra van a többi csapatoktól, s hogy a helyiek tanúsága szerint az

Ottinger - I. hadtest parancsnoksága, Üllő, 1849. jan. 9. KA AFA Karton 1954. I. AK. u. J. 1849-1-53. „Präs. Pest, 10. Janner 1849. Jacobs Major. No. 57/op.” Másolata uo. Karton 1930. Südarmee unter Jellaéié. 1849-1-1. Ez utóbbi mellett található Feszegi 1849. jan. 9-én Vecsésen kelt kimutatása a vasútvonal egyes pontjain leszerelt, és Szolnokra szállított alkatrészeiről. - Az Ottinger-dandár Szolnokig vonulásáról bajtársai beszámolója alapján ír egy vértestiszt. Eszerint a dandár a felvonulás közben elmaradozott honvédek jéggé fagyott holttesteit látta. Adventures and Anecdotes of the South Amy of the Emperor of Austria, during the Late Hungarian Campaign. Narrated by Eye-Witnesses. Edited by J. W. WARRE TYNDALE. London, 1850. 113. Ennek Ottinger jelentéseiben nincs nyoma.

203