Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
vannak adataink.422 1462. február 9-én Mátyás király, anyja Szilágyi Erzsébet, Gozthan Pál a király anyjának jegyzője, Mihály pap, valamint Újszászi Mihály és György kérésére, bizonyságlevelet állíttatott ki Új szász falubirtok (és bár az oklevélben nem említik, de értelemszerűen Újszász és Szarvas) átkebelezéséről Külső-Szolnok vármegyéből Pest vármegyébe.423 Feltehetően ez a jogi aktus szentesítette Új szász és Szarvas kiválását a szerveződő székszervezetből, vagyis a jászok egyeteméből. Tény, hogy ettől kezdve egyetlen adatunk sincs Újszász és a jász szék (a jászok egyeteme) kapcsolatára. Az újszászi és szarvasi jász kapitányok, akik 1424-ben már nemesi előjogokat vindikáltak maguknak (bizonyíthatóan ezért voltak konfliktusaik a közrendű jászokkal), a későbbiekben nemességet is szereztek. A nemesi előjogok érvényesítése elől azzal tudták elhárítani az akadályokat, ha Új szászt és Szarvast sikeresen függetlenítik a Jászságtól. Ebben a törekvésükben minden bizonnyal helyzeti előnyt biztosított számukra, hogy hosszabb ideig „képviselőjük” volt a királyi udvarban (Újszászi Mihály mester, Mátyás király udvari papja és Szászi Gosztán Pál mester (Magister Paulus Gozthan de Wyzaz), Szilágyi Erzsébet jegyzője).424 Jászszentandrás (Kezdettől a jászok által bitorolt, de jogilag a Jászsághoz csak a XVIII. században csatlakozott település) A Szentandrás helynév a falu templomának védőszentjére utal.425 Pentz nem rögzítette határait. Bedekovich, az akkor már hivatalosan is a Jászsághoz tartozó településről ezt írta: „Határos éjszakrul Heves Vármegyei Erk Helységével, és Fogats pusztával, napkeletrül Heves Várassával, és Tsász Helységével, délre Apátihoz tartozó Heves-Ivány pusztával, napnyugat felé Jász Apáti Várassával, és Tárná Örs Helységével”.426 A jász Szentandrásról először 1399-ből van adatunk. Ebben az évben, június 25-én Bebek Detre nádor a megyei vezetők eskü alatti vallomása alapján bizonyságlevelet adott ki Szentandrás beiktatásáról és meghagyásáról az egri GYÁRFÁS I. 1883. 623-624, 637-638.p. A zichi és Vásonkeői gróf Zichy család idősb ágának okmánytára. 1440-1457. IX. köt. Bp. 1899. 268-271. p.; BÁRTFAI SZABÓ L. 1938. 228. p.; BENEDEK Gy. 1990. 262-264. p.; BENEDEK Gy. 1997. 306-308. p.; BENEDEK Gy. - ZÁDORNÉ ZSOLDOS M. 1998. 292-293. p. BÁRTFAI SZABÓ L. 1938. 228. p.; HORVÁTH L. 1988. 13. p. Szarvas 1450-ben még lakott volt, az átcsatolás után három évvel, 1465-ben már praediumként említették. GYÁRFÁS I. 1883. 647-651. p. KISS L. 1988. I. köt. 654. p. TÓTH J. 1976. 54. p. 91
