Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
Boldogháza temploma nagyméretű falusi templom volt, a templomhajó hossza 18-19 m, szélessége 7-7,5 m lehetett. A cinterem hossza É-D-i irányban 26 m, K-NY-i irányban a Zagyva töltéstől 22 m volt. Parádi Nándor megállapításai szerint az Árpád-kori templomot a jászok gótikus stílusban átépítették, ugyanúgy, mint Jászdózsa-Kápolnahalmon. A múzeumokba került Árpád-kori, fenékbélyeges, grafitos és egyéb edénytöredékek kronológiai sorrendje azt bizonyítja, hogy Boldogházát már a XIII. század második felétől újra lakták egészen a település feltételezett 1596. évi pusztulásáig. Jászboldogháza fallal körülvett templomának maradványai, Éber László 1899. évi jelentéséből (Parádi N. 1991. 201. p. nyomán) A Jászságból kiszakadt helységek Újszász és Szarvas Új szász neve az új melléknév (1424-ben fordul először elő) és a szász népnév összetétele (Újszász más néven Szászi - Wyzaz alio nomine Zazy),410 BÁRTFAI SZABÓ L. 1938. 228. p.; HORVÁTH Lajos: Az Ujszászi család a XV-XVI. században. In: Zounuk3. (Szerk.: Botka János) Szolnok, 1988. 9-10. p. 88
