Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
feltevésben csak megerősítenek. ... Mit bizonyítani látszanak ama talált faragott kövek, amelyeket telki birtokáról hazahordott a még most is élő Gajdos Albert községi lakos... Nem különben a szárazság alkalmával a földből előbukkanó sok tégla-darab, emberi csontok, különösen a hagyomány által templomhelynek tartott terület körül. ”351 Palugyay is és Lippay is úgy vélte, hogy Alsószentgyörgy és Ladány között a XVII. század második felében történt súrlódások vezettek odáig, aminek következtében Alsószentgyörgy a Telekről áttelepült a település mai helyére.352 Az alsószentgyörgyiek áttelepülésére vonatkozóan fontos bizonyíték egy 1729-ben kelt irat, mely szerint Ádám Pál „több szentgyörgyi gazdákkal Szentgyörgy megszállása után, mintegy negyven éve megárendálták Szászberekét... kaszálták, marháj okát szabadon legeltették, marhaállásukat is a Zagyva partján tartották...”353 A Telek helynév á magyar nyelvben általában egy egykori település helyét (de nem a nevét) jelzi. A jászalsószentgyörgyi „Telek" valóban a korábbi települési hely, ahol előbb az Árpád-kori Szentgyörgy, utóbb a korábbi település nevét átvett jász szállás feküdt. Hild Viktor följegyezte, hogy Gajdos Albert 1894-ben, amint fentebb láttuk a templom köveiből, istállót épített, „valóságos soros temetőt talált”, akkor mintegy 10 csontváz került elő, a leletek pedig ezüst fonott gyűrű, 2 db ezüst és 2 db bronz s-végű hajkarika LIPPAY L. 1893. 8, 35. p. PALUGYAY I. 1854. 166. p.; LIPPAY L. 1893. 8-9. p. Langó, lényegében bizonyíték nélkül azt feltételezte, hogy Jászalsószentgyörgy eredetileg is jelenlegi helyén feküdt, s a XVII. században költöztek oda a „szomszédos Telekszállás lakói”. LANGÓ P. 2005. 380. p.; LANGÓ P. 2006. 87. p. Langó „Telekszállást” a Telek helynévből és egy Gyárfás által 1563-ból származtatott török adatból, amely Alsószentgyörgyöt Telekszállásként emlegette, kreálta, sőt mi több, rá vonatkoztatta az összes olyan adatot, amely Alsószentgyörgyöt Ladáni Szent Györgyként említette. Azt feltételezte, hogy ez a település az Árpád-kortól kezdve folyamatosan lakott volt és „Alsószentgyörgyhöz hasonlóan nem volt a középkorban jász szálláshely ”. Ha Langó állítása igaz volna, akkor nem Szentgyörgynek, hanem Telekszállásnak kellene Kürt 1421. évi határjárásában szerepelnie. Ez az oklevél Kürt, Szentgyörgy és Alattyán mellett, az akkor már régen nem létező, feltételezett, Szántó nevű települést is felsorolta, de a vele közvetlenül érintkező „Telekszállást” nem. A szóbanforgó oklevél azt is rögzíti, hogy merre feküdt Szentgyörgy (prímám métám erexissent a parte meridionali versus possessionem Zenthgwrgh vocatam in portu cuiusdam alvei Ravascer vocati). Az oklevélben rögzített Ravaszér és a Telek ér ugyanannak a vízfolyásnak egy-egy szakasza. Az „Emerich Korponay Geometer” által készített kataszteri térkép szerint a „Telek” valóban „P(uszta) Kűrth ’’-tel volt határos. Lángénak illett volna szem előtt tartani Fodor megjegyzését, miszerint a „rejtélyes Telekszállása bizonnyal nem más, mint Alsószentgyörgy”. FODOR F. 1942. 93. p. KOCSIS Gy. 1993. 397. p. 79
