Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
Kisérrel, és Kürt pusztával, délre Ladánnyal, napnyugatrul Boldogháza pusztával, és Jánoshida Helységével” határos,”321 A Heves megyében fekvő Alsószentgyörgy neve először abban az oklevelében fordul elő, amelyben az egri káptalan jelentést tett Szabolcs 1399. évi határjárásáról és Szécsényi Frank országbíró részére történő beiktatásáról.322 Ebből az oklevélből kiviláglik, hogy Szentgyörgy határa Szabolcs és Ladány határaival egy ponton találkozott, hármashatárt alkotva, valamint az is, hogy Szentgyörgy (Szabolcs és Ladány) ekkor népes falvak lehettek, legalábbis nagy valószínűséggel erre utalhat, hogy a szóban forgó oklevél Szentgyörgyöt possessioként (Ladányi possessioként és villaként323) jellemezte. Ezt az adatot Gyárfás is úgy értékelte, hogy jász szállást takar.324Azonban 1401-ben Zsigmond király két Abaúj vármegyei faluért (Bakolcs, Hilyó325), ahol nemesfémet találtak, Szentgyörgyöt (a két évvel korábban villaként jellemzett Ladánnyal együtt), mint Alattyán tartozékát, s mint lakatlan pusztát adományozta Kisidai Csirke Miklós fia Péternek és érdektársainak.326 A Csirkék alattyáni birtoklása csupán 1411-ig volt zavartalan, mert ez év június 28-án Zsigmond király Upor Imre fia István erdélyi püspöknek, Lászlónak, Semsei Demeter fia János özvegyének Ilonának és fiainak: János pankotai főesperesnek, Istvánnak, Ferencnek és Lászlónak alattyáni birtokrészeket adományozott, s oda őket beiktatta.327 Tíz év elteltével, 1421-ben Kürt határjárásából azonban arról értesültünk, hogy Szentgyörgyöt ismét, mint népes falut említették, ahova nagy út (magna via) „Zenthgwrghutha” vezet.328 1425-ben Négyszállási Kompolt mellett Szentgyörgyi Bekének nevezett Péter (Kompolth de Nygzallas, nec non Petri TÓTH J. 1976. 54. p. GYÁRFÁS I. 1883. 534-537. p.; BENEDEK Gy. 1991. 324-326. p.; BENEDEK Gy. - ZÁDORNÉ ZSOLDOS M. 1998. 161. p. SZABÓ István: A falurendszer kialakulása Magyarországon X-XV. század. Bp. 1971. 36-40, 43-47. p. GYÁRFÁS I. 1883. 165. p. GYÖRFFY György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. köt. Bp. 1966. 91. p. BENEDEK Gy. - ZÁDORNÉ ZSOLDOS M. 1998. 3, 55. p. Zsigmondkori Oklevéltár III. köt. (1411-1412) Mályusz Elemér kéziratát kiegészítette és szerkesztette Borsa Iván. Bp. 1993. 202. p.; BENEDEK Gy. - ZÁDORNÉ ZSOLDOS M. 1998. 3. p. GYÁRFÁS I. 1883. 571. p. 74
