Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
1677-ben a mihálytelki török birtokosok eredménytelen pert indítottak Jászberény ellen. Azt állították, hogy a Mihálytelekhez tartozó Csenge vagy Gyingyik nevű pusztát és egy Takács András malmának nevezett malmot a herényiek elbirtokoltak. A jászberényiek azt vallották, hogy sem Csenge nevű puszta, sem az említett malom nem található Jászberény közelében. Tehát a helynevet, már ha egyáltalán korai keletkezésű volt, akkor sem lehetett lokalizálni. Noha az elpusztult Mizse területe Alattyán határába olvadt, a helynevek - Tárnán inneni Mizse, Tárnán túli Mizse, Pusztamizse, Eres-Pusztamizse, Mizsei iskola,252 - arra utalnak, hogy a mizsei határ egy része Mihályteleknek jutott.253 Jászkisér A Kisér helynév azzal az egykori Kis-ér nevű vízfolyással kapcsolatos, amely a település keleti oldalán kanyargóit.254 Pentz szerint „kelet felé Hevessel, Ivánnyal /Ivany/ és Péllyel IPelyl 3A órányira, délre255 Kürttel /Kurt/ és Ladánnyal /Ládán/ egy órányira, nyugaton Alsószentgyörggyel /Also St. Györg/ háromnegyed órányira, északra Apátival lApathy/ félórányira, Mihálytelekkel /Mihály Teleke/ hasonlóképp félórányira /határos/”.256 Bedekovich szerint: „Szomszéd éjszakrul Jász Apátival, napkeletrül Hevesivány pusztával, és Pély Helységével, délrül Süly, napnyugatrul Kürt pusztákkal, Alsó Sz. György, és Mihály Telek Helységekkel”.257 Kisér neve 1391-ben258 bukkant fel, mint Jászapáti határosa (possessio Kysir), melynek feltehetően kapitányai Madarasnak (esetleg Madarásznak) mondott SZMFN 1978. 142-143. 192, 193, 233, 250. tétel. Mizse nem tartozott a Jászsághoz, noha a betelepedett jászok vezetői viszonylag korán kapcsolatokat létesítettek a mizseiekkel. 1370-ben I. Lajos király meghagyta Izopos Istvánnak a jászok bírájának, hogy az apósa, Bondogaznak bíztatására mizsei Szőkétől (Sceuke) erővel elvett zálogokat adja vissza. GYÁRFÁS I. 1883. 505-506. p. KISS L. 1988. I. 653-654. p. így tudta ezt Bedekovich is: „Fekszik a Tiszábul kiáradni szokott úgy nevezett Kisér mellett napkeleti oldalán a Jászságnak, melly Kisértiil vette a nevezetet is”. TÓTH J. 1976. 44. p. A dokumentumközlésben helytelenül „északra” szerepel. CSEH G. 1995. 230. p. TÓTH J. 1976. 44-45. p. Gyárfás 1883-ban kérdőjelet tett az 1391. évi dátum mellé. GYÁRFÁS I. 1883. 512. p. Benedek az oklevél keltét 1392-re javította. BENEDEK Gy. - ZÁDORNÉ ZSOLDOS 65
