Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
említett Szórád (Zorad) possessiot Györffy a mai Jásztelek területére lokalizálta.240 Árpád-kori települések Mihálytelek határában Fügedegyház neve Fügéd alakban (Fyged - a régi magyar nyelvben személynév) 1427-ben bukkant fel, amikor is Zsigmond király Kátai Mihálynak, Szolnok megye főispánjának, egyben a jászok és kunok bírájának levelet írt, melyben megparancsolta, hogy a jászokkal és kunokkal fegyverre keljen, az előkészületek befejezéséről a királyt a legnagyobb gyorsasággal értesítse, amikor is a további teendőkről a királytól tájékoztatást fog kapni. A király, hogy Kátait gyorsabb eljárásra serkentse, megengedte, hogy a Mizsei Lukács fiának Péternek magszakadásából a királyra szállott Heves megyei Mizse falut és Fügédén lévő részbirtokot a maga részére bővebb intézkedésig elfoglalhassa.241 Az oklevél possessio kifejezése azt sugallhatja, hogy Fügéd ekkor talán még lakott volt. Azonban a királyi intézkedésnek többen ellentmondtak, ezért a Kátaiak (Fülöp, László és Mihály) perbe fogták őket a királyi jelenlét bírósága előtt.242 Végül Zsigmond 1432-ben adott az egri káptalannak parancsot, hogy Kátai Lászlót, Külső-Szolnok vármegye főispánját (Kátai Mihály, László apja, ekkor már nem élt) és testvérét Fülöpöt iktassák be többek között, mint Fügedegyház puszta birtokosait.243 Fügedegyház még 1437-ben is inkább lakott volt, mint nem, ugyanis amikor Rozgonyi István főispánt mások mellett Heves megyei adományos birtokaiba beiktatták, egy GYÖRFFY Gy. 1987. 137. p. B ALÁSS Y Ferencz: A körmöcz-bányai levéltárnak a Kátay-nemzetségre vonatkozó oklevelei s azoknak feltűnőbb részletei. In: Századok, 1875. 248-250. p.; GYÁRFÁS I. 1883. 587. p.; BENEDEK Gy. 1997. 296-298. p.; BENEDEK Gy. - ZÁDORNÉ ZSOLDOS M. 1998. 36. p. Feltehetően ezt a Fügédét és nem Nagy fügédét adta fiai halála után Mizsei Mihály két leányának, élete végéig fenntartva magának a jogot a birtokhoz. 1302-ben azonban Aba nembeli Jákó fia János azt állította, hogy Mihály, mint legközelebbi rokonára, reá hagyta Fügédét, s ezt László (Vencel) Király megerősítette, de végül az alországbíró az asszonyok javára ítélt. GYÖRFFY Gy. 1987. 94. p. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy Langó egy Gyárfás által közölt oklevél alapján, amelyben a székesfehérvári káptalan jelentette, hogy Rozgonyi István főispánt Heves, Pest és Nógrád megyei adományos birtokaiba több filiszteus szomszéd, többek között Johannes de Fygwd, jelenlétében beiktatta, Fügédét minden indoklás nélkül tévesen Nagyfügeddel azonosította. LANGÓ P. 2005. 380. p.; LANGÓ P. 2006. 88. p. Nagyfügeden sohasem éltek jászok. BALÁSSY F. 1875. 250. p. BENEDEK Gy. - ZÁDORNÉ ZSOLDOS M. 1998. 130-131. p. 63
