Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
területéről előkerült X-XII. századi kerámia töredékek, de ez korántsem biztos.228 Azonban Jászfelsőszentgyörgy határában még egy Árpád-kori település maradványait megtaláljuk. Amíg a település jelenlegi belterülete a Zagyva jobb partjánál húzódik, attól északnyugatra, a lőrinckátai határ irányában is található egy régészeti lelőhely, amely Táborhely, Táborhelyi szőlő, Táborhelyi szántó helyneveken szerepel.229 1864-ben a helyiek úgy tudták, hogy a homokos talajú, szőlőültetvényként és szántóként használt Tábor hegyi dűlő területén „minden csekélyebb ásásoknál csontok, fegyver, érez, pénz, és cserép darabok találtatnak" ,230 A Táborhely két széléről (Jászfelsőszentgyörgy - Lucskos rét és Jászfelsőszentgyörgy.- Rókalyuk-dűlő) XI-XIV. századi és XI-XIII. századi kerámia töredékek kerültek a Damjanich Múzeumba.231 Ennek az adatnak az alapján egy olyan verzió is jogosan feltételezhető, hogy az Árpád-kori Szentgyörgy eredetileg a Zagyva bal partján feküdt, s a jászok a XV. században a terület végleges birtokba vétele után a folyó jobb partján alapítottak új települést.232 Jásztelek Az elsődleges Mihálytelek-Mihálytelke névváltozat, amely egy Mihály nevű birtokosra emlékeztet, később egészült ki a Jászsághoz tartozást jelző Jász- előtaggal.233 Pentz szerint határos „Kelet felé Alsószentgyörggyel /Also St. 228 Damjanich János Múzeum, ltsz. 68. 146. 1-7. 229 SZMFN 1986. 72, 99, 101, 111. tétel. 23° PESTY F. 1978. 78-79. p. 231 Damjanich János Múzeum ltsz. 68. 151. 1. - 154. 10. és 68. 141. 1. - 148. 13. A fentebb vázolt probléma megoldásához legalább egy, a jelenlegi templom körül fekvő középkori temető feltárásával lehetne közelebb jutni. 233 KÁLMÁN B. 1969. 176. p.; KISS L. 1988. I. köt. 655. p. Csak történeti érdekességként említjük meg, hogy már 1644-ben is élt az a helyi hagyomány, mely szerint „Dósán lakozó Csató György ... azt vallotta, hogy ... az Ftigeditelek az hol vagyon, hát elein az falu is ott volt, de egy Mihály nevű gazdag ember, az víznek fogyatkozása miatt kényszeríttetett volt, az mostani falu helyre menni. Mellyre idővel a többi is kimenvén , arrul a Mihály nevű emberrül (ki az előtt oda kiment volt) neveztetik Mihály telekének”. Palugyay a 19. században még élő helyi hagyományt így foglalta össze: „Jász-Miháltelek falu; újonnan telepíttetett 1680-k év körül; - előbb e falu „Fügéd halma nevezet alatt határa közepén egy kerekded halmon - melly mai napig is Fügéd halmának hivatik, állott; ... E helység is, mint számtalan falvak és városok, a hazánk- történet lapjaiból ismeretes háború-viszontagságos időkben ellenséges kéz által elpusztíttatott, s lakói elszé.ledtek, kik közül némellyek utóbb tűzhelyeikhez visszatértek, mások pedig a Tárná folyó mellé költöztek, hol kebelükben Bakk Mihály nevű halász lakott, ki kúnyhója körül a folyam mellett kis telket felfogván, azt művelgeté; őt az 61
