Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
feljegyezte, hogy a kápolna főoltára keletnek néz, egyetlen bejáró ajtaja pedig nyugatnak, az épület tizenöt, a hajó kilenc, a szentély pedig hat méter hosszúságú, s a hagyomány a kápolnát nagyon réginek tartja. Ajtajának kőkeretén felül A(nno) 1521 bevésés.157 Hild azt a lehetőséget is felvetette, hogy az évszámos ajtókeret máshonnan kerülhetett ide.158 Bóna István a Kápolnahalmon 1971-ben egymásra épített román és gótikus templomok alapjainak feltárását fejezte be. Mint jelentésében írta: „A legkorábbi épület (Xl-XII. sz.) rendkívül mélyen és jól alapozott, 26 m hosszú, egyenes szentélyzáródású templom, amely a XIII. sz.-ban, valószínűleg a tatárjárás idején elpusztult. A romos épületet még az Árpád-korban helyreállították, új, kisebb, egyenes záródású szentéllyel és pillérekkel látták el. A helyreállításhoz a korábbi szentélyt alapjáig kibányászták, a második templom padlóját méternyi köves-törmelékes pusztulási rétegre építették. A XVI. század elején a román templomot lebontották és késő gótikus csamoktemplomot építettek a korábbi maradványok fölé. A gótikus templomnak csak a nyugati fele maradt meg, K-i felének alapjait maradéktalanul kibányászták. A csarnoktemplom egy érem alapján 1552-ben, Szolnok eleste évében pusztult el, az alapokból következtetve felrobbantották. Köveit még a XVI-XVII. században elhordták, részben kibányászták, mivel az 1743-ban (helyesen 1728-ban - SL) közvetlen közelében épült barokk kápolna nem a templomok helyére és köveiből épült. A templom körül XI-XVI. sz.-i sírok kerültek elő, köztük XI-XIII. sz.-i kősír,”159 Már 1992-ben felvetettük, hogy a Kápolnahalmon feltárt XI-XII. századi román stílusú templomnak a tatárjárás utáni megújítása nem a megmaradt lakossághoz köthető, hanem egy új beköltöző népcsoporthoz, a jászokhoz. Azonban azt is megjegyeztük, hogy feltételezésünknek ellentmondani látszik, hogy a jászdózsai Sarlós Boldogasszony halmot alias Kápolnahalmot Györffy György a gyulafehérvári káptalan registruma alapján azzal a Hajóhalom nevű településsel azonosította, amelyen /és Hevesen/ 1271- ben V. István országgyűlést rendezett a Dunától keletre lakó nemesek számára,160 s amely 1317-ben közelebbről meg nem nevezett nemesek tulajdonában volt (és 1345-ben vásártartási joggal rendelkezett).161 Ez az 157 Hild megfigyelésének hitelét csorbítja, hogy egy másik helyen ugyanezt az évszámot 1518-nak írja. STANCZIK I. 1975. 168. p. 158 STANCZIK I. 1975. 49-50, 170. p. 159 BÓNA István: Jászdózsa-Kápolnahalom. Régészeti Füzetek Ser. I. 25. Bp. 1972. 70-71. P160 GYÖRFFY György: Gyulafehérvár kezdetei, neve és káptalanjának registruma. In: Századok, 1983/5. 1107, 1128. p.; GYÖRFFY Gy. 1987. 97. p. 161 GYÖRFFY Gy. 1987. 97. p. 46
