Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)

TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása

meghúzódhattak egyideig a dósaiak a négyszállási telken, mert csak ezen az alapon pereskedhettek, noha tökéletesen eredménytelenül, Jászberénnyel 1754- 55-ben, 1764-ben, 1766-67-ben Négyszállás földjéért.150 Zupkó úgy vélte, hogy az új helyen a templomot 1600 körül építették fel.151 Azonban tévedett, ugyanis az 1699. évi templomösszeírás nem említett Jászdózsán templomot, a falu ekkor még Jákóhalma leány egyháza volt.152 Az önálló plébániát 1704. május 20-án állították fel. Az első templomot csak ezután építették ismeretlen időben. Ezt az épületet 1743-ban három öllel hosszabbították meg és fél öllel meg is magasították, 1757-ben újból bővítették és egy évvel később tornyot is építettek hozzá. A ma is álló templom alapkövét 1777-ben helyezték el, az építkezést 1782-ben fejezték be.153 Fodor monográfiájában különös figyelmet szentelt Jászdózsa Bedekovich Lőrinc által 1786-ban rajzolt térképének, amely arról tanúskodott, hogy a településen a házak kerítetlenül, minden rendszer nélkül állottak egyetlen nagy halmazban. A geodéta a térképen feltüntette a házakat és megpróbált azok közé valamiféle utcahálózatot tervezni.154 Hogy Jászdózsán a XVIII. század végén még nem volt kialakult utcahálózat, szintén kései megtelepülést tükröz. A felsorolt adatok alapján jogosan feltételezhetjük, hogy Jászdózsa jelenlegi helyén a XVIII. század óta létezik, holott az 1540-es években már a Jászság része volt. Kápolnahalom Amint Zupkó igen szemléletesen leírta: „A község (Jászdózsa - SL) határában van „sarlós b. Asszony” kápolnája, egy szép akáczokkal körülvett s a vidéket domináló halmon, a községtől mintegy 3A órányira az éjszaknyugati részen."155 Ezt a kápolnát a dósai lakosok 1728-ban építették fel. 1758-ban Barkóczy egri püspök engedélyt adott Textoris György remetének, hogy a Sarlós Boldogasszony kápolna melletti remeteségben lakjék, gondozza a kápolnát, ennek kerítésén belül kialakított kálvária stációit, a kertet és a méhest. 1766-ban Szabó Ferenc lakott a remeteségben, s 1788-ban is még mindig egy remete volt a kápolna gondviselője.156 Hild 1895-ben azt is 150 PESTY F. 1978. 68, 72. p.; ZUPKÓ Á. 1886. 212-213. p. 151 ZUPKÓ Á. 1886. 212. p. 152 SOÓS Imre: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése. Bp. 1985. 363. p. 153 SOÓS I. 1985. 363. p.; ZUPKÓ Á. 1886. 215, 217, 223-225. p. 154 FODOR F. 1942. 326-327, 397, 498-499. p. 155 ZUPKÓ Á. 1886. 220. p. 156 SOÓS I. 1985. 363. p.; ZUPKÓ Á. 1886. 220-221, 257. p. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom