Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „A földért harcolni kell!” Adalékok a második világháborút követő földosztás történetéhez
azon keresztül a jómódú parasztság támogatására, vagy legalább semlegességére is. Az MKP alsóbb, falusi pártalapszervezeteiben azonban pont az a falusi szegényréteg alkotta a tagság döntő hányadát, mely a pártvezetőség által elfogadott kompromisszumos földreformnál radikálisabbat tartott volna kívánatosnak. Ez a földosztás gyakorlati megvalósulásakor számos problémát szült. Ezzel számolva az MKP Központi Vezetősége jó előre felhívta a helyi funkcionáriusok figyelmét az ilyen esetekben tanúsítandó helyes magatartásra: „Ha a földigénylő bizottságok a megyei földbirtokrendező tanács előzetes hozzájárulása hiányában cselekszenek, akkor a tanácsban ülő kommunisták feladata nem a sopánkodás a parasztok „önkényeskedése” fölött, hanem az utólagos jóváhagyás keresztülvitele a törvény céljainak érvényesítésére. ”46 Hamar világossá vált ugyanis, hogy a nincstelenek tömegéhez képest - tájanként eltérő mértékben, de különösen az alföldi megyékben - kevés a szétosztható földbirtok, így nem is fog mindenkinek megfelelő méretű, minőségű parcella, tanya jutni. A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei agrárviszonyok ráadásul nagyban eltértek az országostól, ami kihatással volt a földbirtokreform lefolyására is. Ez a sajátosság szorosan összefüggött a jászok és kunok történetével, akik a XVIII. század folyamán a „redemptio”-ként emlegetett megváltás során szabadságukat és az azzal párosuló földmagántulajdont megvásárolták. A megváltott földet az egyéni megváltás összegének megfelelően osztották szét. Ennek eredményeképpen feudális eredetű nagybirtokok főként csak a Tisza menti járásokban maradtak.47 Ugyanakkor a megye alapvetően agrárjellegű volt és a lassan fejlődő ipar képtelen volt felszívni a nagy tömegű agrárproletárságot, amelynek zöme a Jászság és a Kunság területén élt. Ez a kettősség - sok az agrárproletár, kevés a földreform rendelet alapján szétosztható föld48 - azt eredményezte, hogy a földosztás megyénkben az országoshoz viszonyítva radikálisabban, a rendelet kereteinek túllépésével ment végbe, és még így is ezrek maradtak föld nélkül. E túlkapások többnyire azt jelentették, hogy a gazdagparaszti birtokokból is Az MKP Központi Vezetőségének irányelvei a pártszervezetek számára a földreform végrehajtásával kapcsolatban, Debrecen, 1945. márc. 22. In: A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai 1944-1948. (Szerk.: Rákosi Sándor és Szahó Bálint) Bp. 1979. 71. p. UNGORT. 1971.57. p. Számokban kifejezve ez annyit jelentett, hogy míg országos viszonylatban az összes földterület 34,6 százalékát érintette a földreform, addig megyénkben csak 28,4 százalékát. 419
