Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „A földért harcolni kell!” Adalékok a második világháborút követő földosztás történetéhez
[...] Népi demokráciában a nép érdekében történő intézkedések mindig törvényerőre emelkednek. ”.26 Ugyanakkor politikai szempontokat is figyelembe véve próbáltak ügyelni arra is, hogy a földigénylő bizottságok ne váljanak kizárólag a falu nincstelenjeinek szervévé, ezért felhívták a párttagjaik figyelmét arra, hogy a földigénylő bizottságokba - működésük szélesebb társadalmi elfogadottsága érdekében - az igényjogosult kisgazdákat is vonják be.27 Ezzel együtt az MKP igyekezett különösen a helyi földigénylő bizottságok megalakítását úgy irányítani, hogy azokban saját emberei játszhassák a döntő szerepet. Ezt alsóbb szerveiknek utasításba is adták: „A földigénylő bizottságok megalakítását nem szabad rábízni az igényjogosultak ösztönös mozgalmára, hanem szervezni kell és irányt kell neki szabni. A szervezés és vezetés munkáját elsősorban a kommunista pártszervezeteknek és a földmunkás szövetség helyi csoportjának kell végezniük. ”.28 A 600/1945-ös rendelet értelmében országos viszonylatban hármas szintű szervezetet kellett felállítani. Legfelsőbb szervként az Országos Földbirtokrendező Tanács (OFT), alatta a megyei földbirtokrendező tanácsok, helyi szinten a községi földigénylő bizottságok működtek. Az adminisztrációs és műszaki feladatok az ekkor felállított földhivatalokra vártak. A községi földigénylő bizottságok döntéseit előbb a megyei, majd az Országos Földbirtokrendező Tanácsnál lehetett megfellebbezni. Utóbbi elnöke a parasztpárti Veres Péter volt, de a tagok között szerepelt az Országos Földhivatal 'jobboldali kisgazdaként' számon tartott vezetője, Kerék Mihály is, akit azonban sorozatos támadások értek baloldalról.29 A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Földbirtokrendező Tanács élén Ragó Antal, a Magyar Kommunista Párt megyei párttitkára, nemzetgyűlési képviselő állt.30 A megyei tanácsok összetételét a rendelet úgy szabályozta, hogy azok hét tagból álljanak. Ezek voltak a földművelésügyi miniszter által kinevezett egy mérnök, egy bíró és egy gazdasági szakember, a fennmaradó négy helyre pedig a megyei nemzeti bizottság, illetve a Földmunkás Szakszervezet delegálhatott a szegényparasztság érdekeinek képviseletére JNSZML MKP ir., X. 40/a. 1. sor. 1. ő.e. Jegyzőkönyv az MKP jászberényi szervezetének helyiségében megtartott járási titkári ülésről, 1945. ápr. 4. PSZL 38/-/1. 1945. Uo. PSZL 274/13/21. 1946. jan. 15. Róla egy az MKP belső gazdálkodását vizsgáló revizori jelentésből tudjuk, hogy a megyei földbirtokrendező bizottsági elnöki járulékát a megyei pártbizottság pénztárába rendszeresen lefizette. PSZL 274/26/34. 1946. jún. 22. 415
