Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
népvándorlás korinak tartotta.105 1961-ben a gyűrűket kora Árpád-korinak (X- XI. századinak) leltározták be a Damjanich János Múzeumban.106 Ettől kezdve ez a két gyűrű, mint kora Árpád-kori lelet került be a régészeti szakirodalomba.107 Azonban a gyűrűknek a korát tévesen határozták meg, ugyanis azok a XIII. század második felénél nem készülhettek korábban,108 s így minden bizonnyal már Jászfényszaru jász korszakához tartozhattak. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a „Borjújáráson” kell keresnünk a Fény szaru településnevet fenntartó betelepedő jászok első sírjait. Jászfényszaru-Barátok tava (ismeretlen nevű Árpád-kori település) A lelőhelyet Hild sógora, Szele Flórián fedezte fel. Hild Viktor jegyzeteiben kétszer is tudósított egy templom alapjainak a felleléséről, de közleményének hitelét csorbítja, hogy a templommal kapcsolatban egyetlen egy előkerült sírról sem tett említést. Pedig ha a megtalált fal templomalap volt, STANCZIK I. 1975. 183. p. Hild a gyűrűket így írta le: „a/ Fejes bronz gyűrű. Fejét egy kerek, szélein rovátkolt lap képezi, melynek közepére egy, széleire pedig hat bronz gyöngyszemecske volt forrasztva, ezekből ma már csak hat van meg. Az alsó szélső hiányzik. Maga a karikagyűrű két mélyített rovátkával bír, s ezek mellett maradó magasabb részek recézettek. A fej gyöngyszemeinek mindegyike ismét három apró gyöngyszemecskén pihen. Legnagyobb átm.: a fejnél: 26,4 mm., belvilága: 19,7 mm., V.: a fejnél 5,4 mm., ezzel szemben: 1,2 mm. A kerek, de a gyöngyök által fogazott fejnek átmérője két szembenálló gyöngynél 17,5 mm. A karikagyűrű szélessége mindenütt egyforma: 4,2 mm. Súlya: 4,28 gramm. B./ Karikagyűrű lapos bronzlemezből, melybe spirálisan három csavarmenet-szerű rovátka van bevésve. Átm.: 23 mm., belvilága: 21,4 mm., V.: 1,6 mm. Súlya: 2,21 gramm.” Damjanich János Múzeum, lt.sz. 61. 45. 1-2. Bronz gyűrű, pántja kettős lemezű, az a(só sima, a felső filigránhuzalból díszített, feje hatágú csillagszerű, közepén gömböcs, körülötte filigrán és granulációs dísz; bronz gyűrű, kerek abroncsát hármas körbefutó barázda díszíti. FÉK 1962. 45. 510. tétel. MADARAS L. 2001. 120. p.; LANGÓ P. 2005. 367. p.; LANGÓ P. 2006.. 78, 81. p. A négy szállási I. számú jász temető leletanyaga, amely a XIII. század közepétől keltezhető, 1992 óta publikációból ismert, tartalmazza e gyűrűk párhuzamait. A hatágú csillagszerű fejű gyűrű megfelelője a 340. sír, a hármas körbefutó barázdával díszített karikagyűrű megfelelője pedig a 278. sír leletanyagában található. SELMECZI L. 1992a. XI. tábla 33. és 13. tábla 41. p. 36
