Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása és a megyeháza története 1878 és 1930 között
építésze kérte, hogy az új központi fűtés kazánházából kiinduló füstelvezető kéményét füst-nyelő szerkezettel lássák el. A megtartott szemle alapján Szolnok város polgármestere - az építési bizottság javaslata alapján - 1930. április 15-én adta ki a megyeháza bővítésére vonatkozó építési engedélyt, amely alapján megkezdődhettek a tényleges kivitelezési munkálatok.224 A munkálatok előkészítéséről a Szolnoki Újság 1930. február 9-i száma külön cikkben számolt be.225 A tudósítás szerint a vármegyeház épületének hivatali célokat szolgáló kibővítése nem számított új keletű gondolatnak, hiszen a nem elegendő számú és nem megfelelő rendeltetésű helyiségek átalakítása már régebb óta foglalkoztatta a megye vezetését. Eredetileg egy újabb emelet ráhúzásával kívánták a bővítést megvalósítani, de ezt az ötletet az épület „klasszikus renaissance” stílusának károsodása, a felmerülő költségek, és az így keletkező túl sok hely miatt elvetették. Ezért maradt a park felőli rész „kőkorlátig” történő kibővítése. A hozzátoldással az eredeti épületet mintegy 13 méter hosszúságban, 45 méter szélességben és 11 és fél méteres magasságban kívánták megnagyobbítani. így a vármegye hivatalainak közel 60 %-kal több helyiség áll majd rendelkezésre. Az átalakítással a vármegye hivatalai az emeletre kerülhetnek, két oldalt középen a közbeeső és segédhivatalok, míg a Tisza felé eső részen az előadók - végre külön irodákban - kapnának helyet. Az előzetes elképzelések szerint a toldaléképület földszintjén a korábbinak háromszorosára növelt alapterületű levéltár, valamint az egyéb hivatalok (államépítészet, számvevőség, a központi főszolgabírói hivatal, a gazdasági felügyelőség, valamint a vitézi szék) kerülnek elhelyezésre. Az építkezésre előirányzott összeg közel ötödét az egész megyeháza fűtési rendszerének korszerűsítésére kívánták fordítani, amellyel évi 6-7.000 pengő fűtőanyag megtakarítást kívántak elérni. Az építkezés és fűtéskorszerűsítés teljes költségvetését előzetesen 275.000 pengőre irányozták elő, ami a helyiségek számának növekedése és a fűtési költségek csökkenése miatt is rendkívül előnyösnek mutatkozott. A törvényhatósági bizottság az alispán elnökletével a bővítési munkálatok koordinálására egy külön bizottságot hozott létre, majd 1930. március 29-én megtartották a versenytárgyalást is.226 A megyeháza bővítési munkáira összesen 39 vállalkozó adott árajánlatot.227 Az április 11-i rendkívüli 224 JNSZML 5956/1930 sz. határozat építési engedély kiadásáról. Szolnok város Polgármesteri iratok 5249/1930. 225 Szolnoki Újság, V. évf. 16. szám. 1930. febr. 9. Alispáni jelentés az 1930. évi március, április és május hónapokról. Szolnok, 1930. jún. 1. JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 87/1930. 1930. jún. 20. 227 JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 53/1930. 1930. ápr. 11. 368
