Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása és a megyeháza története 1878 és 1930 között
ünnepségen a törvényhatósági bizottság 5. számú határozatával pedig arról is döntött, hogy „a vármegye székház ki nem épített hátsó, Tisza felőli részét kiépíti”.213 A határozatokkal kapcsolatos részletes javaslatok kidolgozására a következő évnegyedes rendes közgyűlés időpontjára az alispán kapott megbízást. Ennek megfelelően 1926. szeptember 20-án tárgyalta meg a közgyűlés a székházbővítés előterjesztését és név szerinti szavazással, egyhangúlag a következő határozatot hozta: „Tekintettel arra, hogy a vármegyeház idők folyamán szűknek bizonyult, az újonnan alakított központi szolnoki járás főszolgabírói hivatala itt helyeztetvén el, továbbá ezenfelül az újonnan alakított és a megyeházán elhelyezett népgondozó kirendeltség és a vármegyei számvevőség befogadása folytán a tiszti, illetve előadói személyzet összezsúfoltatott, s szükségessé vált a vármegyei levéltárnak a m. kir. belügyminiszter úr ő nagy méltóságának kívánt, immár halaszthatatlan sürgős kibővítése, a törvényhatósági bizottság elhatározza, hogy a vármegyeház hátulsó Tisza felőli részét a megyei angol font sterling kölcsönből kiépíti. Utasítja a törvényhatósági bizottság az alispánt, hogy a font sterling kölcsön felvétel tárgyában hozott határozat jóváhagyása, illetőleg a kölcsön leérkezése után ezen toldalék épületrész terveit nyilvános pályázat útján készíttesse el, annak költségvetését és kiviteli műveletét állíttassa össze, s azután végleges elhatározás céljából terjessze a törvényhatósági bizottság elé, hogy az építkezés már kora tavasszal megkezdhető legyen. ”.214 A vármegye tehát nem kívánta halogatni az építkezést, a megye által felvett külföldi kölcsönök segítségével még 1927 elején szerették volna az építkezést megkezdeni, a levéltári dokumentumok alapján azonban erre csak 1930-ban került sor. A Tisza-parti park rendezése és a megyeháza épületének bővítése nemcsak azért kapcsolódott szorosan egybe, mert az új épületrész megépítése a megye és a város kölcsönös érdeke volt, hanem azért is, mert a reprezentatív hátsó homlokzat, valamint a Tisza Szálló és a park megvalósításának koncepciója egységes tervezést is igényelt. A megyeháza bővítésével és a park rendezésével kapcsolatos egységes koncepció kidolgozása Zombory Lajos festőművész nevéhez fűződik, aki a Tisza-part rendezése során, az 1920-as évek derekán vetette papírra a megyeháza hátsó homlokzatának tervrajzait.215 2008-ban Kaposvári Gyula múzeumigazgató hagyatékából előkerültek 213 214 215 JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 5/1926. 1926. szept. 4. JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 780/1926. 1926. szept. 20. KAPOSVÁRI Gyula: Szolnok képekben. Szolnok, 1984. 141. p. 363
