Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása és a megyeháza története 1878 és 1930 között
egy széles, a vármegyék jelentős részére kiterjedő - a korábbi évszázadokat idéző - nemzeti ellenállás bontakozott ki.114 A megyék sorra megtagadták a Fejérváry kormánynak az engedelmességet, az újonnan kinevezett főispánok, kormánybiztosok beiktatását. A 63 vármegyéből 48 csatlakozott a törvénytelennek és alkotmányellenesnek ítélt kormánnyal szembeni ellenálláshoz, közte Jász- Nagykun-Szolnok vármegye is. Már a képviselőválasztás során az év első felében is fellángoltak az ellentétek, majd 1905. június 26-án a törvényhatóság közgyűlése - az alkotmány védelmére hivatkozva - határozatban mondta ki, hogy a törvényhozás által meg nem szavazott adók behajtását és a meg nem ajánlott újoncok kiállítását megtagadja, tisztviselőinek pedig megtiltotta a törvényellenes kormányintézkedések végrehajtásában való részvételt.115 A vármegye közgyűlése kinyilvánította, hogy minden törvényes eszközzel az ezeréves magyar alkotmányt védeni fogja, s ennek érdekében 40 fős alkotmány védő bizottságot hozott létre. A súlyos politikai válság miatt Lippich Gusztáv főispán állásából szabadságoltatta magát, így közel egy évig a törvényhatóságot az alispán vezette. Az uralkodó 1905. november 21-én felmentette Lippich Gusztáv főispánt és kinevezte helyére - egyfajta kormánybiztosként - Lenk Gyula ítélőtáblái bírót.116 Az alkotmányvédő bizottság javaslatára a törvényhatósági bizottság név szerinti szavazást tartott Lenk Gyula kinevezésével kapcsolatban, amelynek értelmében a közgyűlés úgy döntött, hogy az erőszakos intézkedésben „az ország alkotmányának, törvényes közigazgatásának és törvényhatósági önkormányzatuk szabadságának sérelmét látja ” és a törvénytelennek tekintett Fejérváry-kormány minden lépését elutasítja.117 Majd a közgyűlés tagjai kinyilvánították, hogy a megye minden olyan tisztségviselőt, aki e kormánytól hivatalt vállal „hazaárulónak” tekint, ezért Lenk Gyulát főispáni állásába nem iktatják be, sőt, az ún. „installációs közgyűlés” összehívásától a főjegyzőt és a főügyészt is eltiltották, az alispánt pedig felszólították, hogy amennyiben a kinevezett főispán karhatalommal kívánja elfoglalni pozícióját, az önkormányzatiság védelme érdekében akadályozza meg a szándékot. Lenk Gyula 1905. december 15-én csendőri karhatalommal jelent meg a megyeházán, a lezárt és lepecsételt ajtókat erőszakkal kinyittatta, a zárakat lecseréltette, és december 23-ára összehívta a beiktatásához szükséges közgyűlést. Karácsony előestéjén, 1905. december 23114 Magyarország története 1890-1918. (Főszerk.: Hanák Péter) Bp. 1979. I-II. köt. 559600. p. 115 SCHEFTSIK Gy. 1935. 167. p. 116 JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 787, 788/1905. 1905. dec. 7. 117 Uo. 339
