Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása és a megyeháza története 1878 és 1930 között
bemocskolása 5 frt büntetés terhe mellett tiltatik/”.88 A megyeháza nyugati oldalán lévő utca esetében a város 1883-ban a parkolás miatt hozzájárult a részleges elkerítéshez,89 majd a városi képviselőtestület 1888 végén - a székház keleti oldalán megnyitott utcáért cserébe - engedélyezte, hogy a város tulajdonjogának fenntartása mellett „a nyugati oldalon való köznek a kocsi közlekedéstől csinos kerítéssel való elzárása” megtörténjen, s egyidejűleg felkérték az alispánt, hogy a kisutca befásításáról is gondoskodjon.90 A megyeháza Tisza-part felőli telekrészének rendezése Ennél lényegesen nagyobb bonyodalmat és konfliktust okozott a vármegye, illetve Szolnok város között a megyeháza déli, Tisza felé eső telekrészének a rendezése. E búzapiac és Tisza-part felőli telekrész tulajdonjoga azért is volt különösen fontos, mert a későbbi hozzáépítésnek és a folyó partján kialakított park rendezésének is alapját jelentette. 1887 tavaszán az alispán beadványban kérte Szolnok polgármesterét, hogy a megyeháza hátsó részénél lévő „makadám út” rendbetétele után a székház telkének déli részén egy meghatározott területet bekeríthessen. Az alispán a piaci forgatag kellemetlen mellékhatásaitól kívánta megóvni a megyeházát, hiszen a heti vásárok alkalmával „a székház környékét tömegesen ellepő disznó csoportok távol tartása” komoly problémát jelentett, olykor károkat okozott az épület üzemeltetésében.91 Mivel az alispáni beadványra nem érkezett válasz, 1887 nyarán Hajdú Sándor ismét a polgármesterhez fordult, ajánlatát immár mélyebben kifejtve és jobban indokolva. A bekeríteni szándékozott terület egyfajta vármegyei ellentételezéseként az alispán felemlítette a megyeháza keleti oldalán futó utca kialakítását, és azzal érvelt, hogy a székház hátsó részét egyben rendezni is kívánja a törvényhatóság. „Azt elkerített területet különben befásíttatni és csinosan rendezni szándékozom, magától értetődik, hogy a jelenlegi sodrony huzal kerítést csak ideiglenesnek tekintem és az ügy végleges eldöntése után csinos korláttal fogom helyettesíttetni. ” - írta levelében.92 Hubay Ferenc polgármester levele Hajdú Sándor alispánhoz. Szolnok, 1885. jún. 23. JNSZML Alispáni iratok 3796/1908. Szolnok város Tanácsülési jkv. 207/1883. 1883. máj. 23. Szolnok város Képviselőtestületi jkv. 99/1888. 1888. nov. 30. Hajdú Sándor alispán beadványa Hubay Ferenc polgármesterhez. Szolnok, 1887. máj. 11. JNSZML Alispáni iratok 3796/1908. Hajdú Sándor alispán beadványa Hubay Ferenc polgármesterhez. Szolnok, 1887. júl. 25. JNSZML Alispáni iratok 3796/1908. 332
