Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása és a megyeháza története 1878 és 1930 között
a székházépítés céljára76 - 1883. február 27-én levélben fordultak a törvényhatóság vezetőjéhez, hogy a megyeháza oldalában lévő telkük rendezése érdekében a megye tulajdonát képező kisebb kiszögellést megvásárolnák.77 A megyeháza épületének területe új, szervetlen egységet képezett a híd mellett fekvő szolnoki porták rendszerében, ezért a megyeháza megépítése után a városrész rendezéséhez, a közlekedés biztosításához nélkülözhetetlenné vált a porták tulajdonviszonyainak átalakítása. Ezt felismerve az alispán javaslatot tett arra, hogy a vármegye és a város képviselőiből hozzanak létre egy olyan bizottságot, amely megállapítja a pontos tulajdonjogot és az érdekelt háztulajdonosokkal megkezdi az egyeztetést.78 A megyeháza keleti részén kialakítandó utca rendezése alapvetően négy tulajdonost érintett. Medgyes Pétereknek egy 88,979 m2-es, Lippich Gusztáv és nejének egy 46,028 m2-es, míg Pintér Istvánnak egy 1,554 m2-es töredék területet kellett portájukhoz csatolni, illetve a főút felé eső utcarésznél a szélesítéshez ifj. Scheftsik Istvántól - a polgármester fiától - kellett 6,261 négyszögölnyi területet megvásárolni. 1883. április 15-én az érintett tulajdonosokkal a megye és a város vezetői leültek egyeztetni. A megállapodás értelmében eldöntötték, hogy „az utca a megye székház falától számítva - a ryzalitot ide nem értve - 12 méter szélességben adassék át a közforgalomnak 79 Ennek értelmében a megyeháza melletti porták esetében a főút felé eső részeknél szélesítésre, a Tisza felé eső részen keskenyítésre volt szükség. A megye szerette volna a keleti oldalon kialakított utcáért cserébe a városnál elérni, hogy a nyugati oldalon lévő utcán a közlekedést zárják le, de ehhez a megyeszékhely közgyűlése nem járult hozzá: „ezen területet a forgalom és közlekedés igényei kielégítése czéljából továbbra is utczánk kívánja fenntartani”.80 Viszont a nyugati oldal vitatott részén a város vezetése, a 76 77 78 79 A megyeháza épületének kiszélesítéséhez szükséges Krausz és Megyes-féle telkek megye általi megvásárlására 1877 őszén került sor. Akkor a Tisza felé eső Megyes-féle porta nagyobb része 5.300 forintért került a megye tulajdonába. Vő. FÜLÖP Tamás: Megyeháza a Zöldfa vendéglő telkén. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876-1878 között. I. rész In: ZOUNUK 24. (Szerk.: Fülöp Tamás) Szolnok, 2009. 139-184. p.; FÜLÖP T. 2010. 307. p. A Medgyessy testvérek beadványa Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjához. Szolnok, 1883. febr. 27. JNSZML Alispáni iratok CS 56/1. Hajdú Sándor alispán levele id. Scheftsik István polgármesterhez. Szolnok, 1883. ápr. 12. JNSZML Alispáni iratok CS 56/1. 80 Szolnok város Tanácsülési jkv. 207/1883. 1883. máj. 23. Uo. 329
