Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
a terület közepén pedig egy félkörbe rendezett oszlopcsoportot, amely egy karám kerítése lehetett, sikerült dokumentálni.82 Alsómuszalytól déli irányban, Jászberény és Jászboldogháza között található Portelek, amely a környező tanyák lakossága, „a homoki nép” által a XIX. században létrehozott kis település. Portelek keleti szélénél egy elpusztult Árpád-kori templom maradványaira hívta fel a figyelmemet Besenyi Vendel helytörténész. A helyszíni szemle alkalmával ezt az elpusztult Árpád-kori falut teljesen ötletszerűen Lantó maradványainak véltük. Azonban Iva és Hacak határleírásában szereplő Kérhez és Egreskátához viszonyítva a Porteleken talált templom inkább Ivához tartozhatott. Iva templomos hely lehetett. Erre abból következtetünk, hogy Ivából szakította ki a birtokot a sági monostornak adományozó Márton bán azt a két ekealjnyi földet, amelyet hűséges szolgálataiért Nemül papnak és két fiának Benchének és Joachimnak83 adományozott, akik nyilvánvalóan csak úgy tudták hasznosítani az adományt, ha Iván éltek. Jászberény határából eleddig még egy Árpád-kori lelőhelyet ismerünk, mégpedig az 1745-ben a Liber Fundiban Pásony-halom néven szereplő, Jászberény határának Tápiószele és Jászboldogháza határával érintkező csücskében fekvő Pázsom-dombot. Zöldi Márton és Fecske Pál régészkedő amatőr kutatók közlése alapján nagy pontossággal megállapítható, hogy a Pázsom-dombon, amelyet annakidején körülárkoltak (temetőárok), egy olyan félköríves szentélyzáródású egyhajós falusi templom állott, amelynek szélessége hat méter, hosszúsága (az apszist is beleszámítva) tíz méter volt. A templom körül pedig melléklet nélküli sírokra bukkantak.84 A Jászberény határába olvadt Árpád-kori településekre vonatkozó okleveles és régészeti adatok értékelésével kapcsolatban még néhány megjegyzést szeretnénk tenni. Nyilvánvalóan a kutatottság elégtelensége is hozzájárulhat ahhoz, hogy nem tudtuk valamennyi, az oklevelekben szereplő települést (birtokot) régészetileg is azonosítani. Ugyanakkor olyan elpusztult Árpád-kori települést is tudtunk lokalizálni, amely okleveles adatok híján feltehetően örökre névtelen marad. Világosan látható, hogy a Jászberény határába olvadt, a tatárjáráskor elpusztult, Árpád-kori települések mind a négy égtáj felől körbeveszik az anyatelepülést. Iva és Hacak 1245-ben készült CSÁNYI Marietta: Jászberény határa. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004. Bp. 2005. 234. p. TÓTH P. 2008. 12. p. Nemül pap Joachim fiának nevét Györffy Ibrahun-nak olvasta. GYÖRFFY Gy. 1987. 103. p. FECSKE Pál: Mi tűnt el a Pázsom-dombon? A Jászberény Jászmúzeum Évkönyve 1937. Jászberény, 1937. 92-94. p. 28
