Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - GALSI ZOLTÁN: Adalékok a Törökszentmiklósi Római Katolikus Egyházközség történetéhez Pánthy Endre plébánossága idején (1854–1860)
részben - tényekre is fektetem, azzal igazolhatom, mert tek. Blaskovics Bertalan úrnak, ki mint e kengyelközi puszták birtokosa, nagy mérvben folytatja itt a legszebb gazdálkodást, már két év előtt vettem abeli ígéretét, miszerint kengyelközi tanyáján iskolát alapítaná, tek. Almásy Zsigmond úrnak pedig, ezen, cselédeihez kiválólag kegyes földes úrnak - kinek kengyeli tanyája alig néhány száz lépésnyire esik a Kopély úrétól - azon nyilatkozatáról értesültem: hogy [nyilatkozza Almásy Zsigmond] „ha K. meg nem előzi, ő fog ott iskolát emelni. Többiben, mihelyest városi iskolámmal, mely fájdalom, még csak külsőkép sem felelt meg a kor- és hely igényeinek, készen leszek, nem fogok késni pusztáim lakossága nevelési ügyének, az általok is oly forrón óhajtott és nehezen várt, lehető lendületet tehetségem szerint kezdeményezni. ” [■■■]”.61 1856. november 19-i dátummal a Katholikus Néplapban jelent meg levele a hangyaszorgalmú törökszentmiklósi plébánosnak. Ekkor gyöngyösi élményeit osztotta meg a korabeli olvasókkal: „[...] f. hó 9-én Gyöngyösön tanúja valék ama lélekemelő ünnepélynek, melly mellett Paulai sz. Vincze leányainak az ottani kór- és dolgozóház átadatott. ”.62 S hogy ez az esemény miért is fontos? Pánthy Endre valószínűleg itt találkozott először az 1852 óta Magyarországon lévő Páli Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérekkel, népszerű nevükön - ruházatuk után - a „szürke nénékkel”. 1860-tól Egerben is ismerte - ahol 1858-ban telepedtek le illetve egyre jobban megismerte őket, s jóval később, 1880-ban úgy döntött, hogy az általa létrehozott törökszentmiklósi leánynevelő intézetet is Páli Szent Vince apácáira bízza. 1857 elején a „Katholikus Néplap” Pánthy Endrének újabb levelét közölte. A lap állandó levelezője egy kovácslegény katolikus egyházba való megtérését mesélte el az olvasóknak, de tudósítása más szempontból is fontos. Mai tudásunk szerint ez az első híradás - közvetetten - Lábos, a későbbi Lábassy János kovácsmesterről, aki az Alföld egyik leghíresebb mezőgazdasági gépgyárának alapítójaként vált ismertté. „Ezen szelíd, jámbor, munkás ifjú, [...] Lábos János egykor több gymnasiumi osztályt végzett, értelmes és hitbuzgó kath. mesterhez került, kinek jámbor családa körében saját szemeivel szemlélte a kath. hitnek malaszt - és áldásdús hatását a jó telkekre. ”63 PÁNTHY Endre: Levél ngs Haas Mihály, iskolai tanácsos úrhoz. In: Tanodái Lapok, 1856. december 10. 33. szám. 295. p. Érdekes, hogy ezt a levelét Pánthy Endre nem álnéven, hanem saját nevével írta alá. (Beszúrások a szerzőtől és a szerkesztőtől.) PÁNTHY Endre: Katholikus hitélet. Török-sz-Miklós. In: Katholikus Néplap, 1856. dececember 10. 56. szám. 437. p. PÁNTHY Endre: Katholikus hitélet. Török-sz.Miklós. In: Katholikus Néplap, 1857. február 11.6. szám. 55. p. 287
