Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - GALSI ZOLTÁN: Adalékok a Törökszentmiklósi Római Katolikus Egyházközség történetéhez Pánthy Endre plébánossága idején (1854–1860)
a Damjanich János Múzeum és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár szakemberei is számos tanulmányt írtak. A jubileumi, negyedszázadot ünneplő 2010. évi Zounukban Csőke Tibor törökszentmiklósi helyismereti könyvtáros írt - nemcsak a város és a megye, hanem a magyarság kultúrtörténetében is kiemelkedő jelentőséggel bíró eseményről - kiváló értekezést „Ipolyi Arnold törökszentmiklósi évei, különös tekintettel Mátyás király korvinái megtalálására” - címmel.1 E sorok írója szintén ezen vonalhoz csatlakozik, igaz kissé rendhagyó módon. Csőke Tibor az 1860-tól 1863-ig terjedő időszakot mutatta be a törökszentmiklósi római katolikus egyházközség életében, jelen tanulmány pedig az 1854-1860 közötti évek helyi „pápista” történéseit kívánja feleleveníteni. A helyi XIX. századi római katolikus egyháztörténet a História Domus-ra nem tud támaszkodni, ez ugyanis - valószínűleg 1944-45-ben, amikor orosz tisztek szálláshelye volt a plébánia - elveszett, eltűnt. Megmaradtak viszont teljesen a keresztelési anyakönyvek és részben a templomi éves számadások. (A halotti anyakönyvek 1852-től 1935-ig hiányoznak, a História Domus-hoz hasonlóan eltűntek). Az Egri Főegyházmegyei Levéltárban azonban bőséges iratanyag található mind a plébánosi személyi anyagokban (perszonáliákban), mind a plébániai iratok kartondobozaiban. Az érseki levéltár mellett a másik fontos forrásanyagot a korabeli katolikus és világi sajtó biztosítja. Törökszentmiklósi újság ekkor még nem létezett, viszont a törökszentmiklósi levelezők az utókor és az utódok szerencséjére rendszeresen hírt adtak a Külső-Szolnok vármegyei népes mezőváros hétköznapjairól, jeles eseményeiről a „Religio”, a „Katholikus Néplap”, a „Tanodái Lapok” és a különféle egri újságok - „Egri Értesítő”, „Egri Posta”, „Eger”, „Egri Egyházmegyei Közlöny” - hasábjain. A helyi és az egri egyházi iratok, illetve az 1850-es, 1860-as évek sajtója mellett a forrásanyag harmadik részletét a nyomtatásban megjelent statisztikai leírások, összefoglaló művek, valamint egy gépelt kézirat képezik. Általános helyzet az 1850-es években A bevezető sorok után vegyük számba az előzményeket, illetve vizsgáljuk meg a korszak - az 1850-es évek - jellegzetességeit világi és egyházi tekintetben. Az 1850-es évek elején Magyarország, és benne szűkebb 254 CSÓKÉ Tibor: Ipolyi Arnold törökszentmiklósi évei, különös tekintettel Mátyás király korvinái megtalálására. In: ZOUNUK 25. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, (Szerk.: Fülöp Tamás) Szolnok, 2010. 243-288. p.
