Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második honmentő hadjárata és az első szolnoki ütközet
A szolnoki ütközet 1849. január 22. (A térképet tervezte és szerkesztette: Nagy Béla) A szolnoki ütközet híre és a cs. kir. fővezérség A Szolnokról Abonyon át visszavonuló Ottingernek Cegléden is kijutott az izgalmakból: itt kapta meg Windisch-Grätz 1849. január 22-én este - még a szolnoki ütközet hírének vétele előtt - Jellacichoz írott utasításának másolatát, amelyben a fővezér különböző kérdésekre kért felvilágosítást. Ottinger válaszában közölte, hogy a szolnoki Tisza-híd lebontása mindenképpen célszerűtlen lett volna, miután az ellenség Szajol és Szolnok között a Tisza szűkületében lovassági és tüzérségi túlerővel kelt át, s a jég mindenütt több hüvelyknyi vastag lévén, bárhol át lehetett kelni rajta. A szolnoki hídhoz közeli terület olyan, hogy az innenső, azaz a jobb part mindenütt két öllel magasabb a túlsó, bal partnál, s ha a hídtól jobbra és balra lévő, valamint a vasútállomás felé eső területet katonailag csak félig is jól megszállják, az ellenség nagy kerülő nélkül nem tudja elfoglalni Szolnokot. 48 órával a város általa történt megszállása után elszigetelt állását felismerve célszerűbb lett volna Ceglédre visszavonulnia, amit meg is tett volna, ha nincs egyenes parancsa arra, hogy Szolnokon maradjon. Ami a vasutat illeti, semmilyen ürügy alatt nem engedte 247
