Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
Árpád-kori településeknek, amelyeket Jászberény hasznosított. Szent Imre neve az oklevelekben először 1500-ban fordult elő, amikor is II. Ulászló, mint a saját birtokában levő területet (Praedium suum Zenthemreh vocatum) (jász)berényi Sándor Mártonnak, testvérének Györgynek, valamint fiaiknak, Mihálynak és Gáspárnak, illetve Ferencnek, Pálnak és Jánosnak új adomány címén adományozta.52 Nemes herényi Sándor Márton feltehetően a kapitányok közül való volt, aki pozícióját felhasználva, némi turpisság árán („arról a pusztáról elegendő levelet és írásos anyagot bírt, de közvetlen elődünk, a szépemlékezetű Mátyás király urunk halála után...a levelek elvesztek”) akart és tudott szert tenni nemesi birtokra, s szakított ki egy nem jelentéktelen földdarabot azok közül, amelyekkel korábban a jászberényi tanács rendelkezett. Nyilván feltehetően emiatt vezethették rá az oklevélnek a herényi levéltárban elhelyezett példányára a következő mondatot: „Ulászló adománya a Sándor család részére Jászberény városa ellen.”53’ A rendelkezésünkre álló adatok szerint Szentimre pusztát és a rá vonatkozó „összes okmányokat” 500 magyar forintért Jászberény communitása 1670. április 3-án vásárolta vissza Kassán, az akkori tulajdonos gyöngyösi Pethő Jánostól.54 Szent Jakab Szent Jakab 1401-ben bukkan fel, mint Alattyán tartozékát képviselő, lakatlan puszta, amely Szent Imre és (Tót)Kér között feküdt, és ebben az évben Zsigmond csere címén adományozta Kisidai Csirke Péternek, Páli Csirke Andrásnak és Lőrinc fia Jánosnak, akiket a birtokba be is iktattak.55 1402-ben azonban az egri káptalan bizonyságlevelet adott ki arról, hogy Bebek Detre nádor odaítélő levele szellemében megkeresték a lakásán Szentjakabi Mihály özvegyét és a férje után rá maradt örökségi birtokokat, köztük Szentjakabot, meghagyták az özvegy, Katalin úrnő kezén. 1426-ban, a még mindig puszta, Szentjakab ismét birtokost váltott, ekkor Zsigmond a prágai huszita lázadás leverésében szerzett érdemeiért Sempsei Franknak adományozta, amely Csirke Péterrel és testvéreivel, mint tulajdonosokkal, megosztva történt.56 Szentjakab ILLÉSY J. é.n. 9-10. p.; BENEDEK Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek 15. századi történetéből 1401-1500. In: Zounuk 12. (Szerk.: Zádorné Zsoldos Mária) Szolnok, 1997. 347-349. p. ILLÉSY J. é.n. 10. p. KELE József: A Jász-Kunság megváltása. Bp. 1904. 54-55. p. BENEDEK Gy. - ZÁDORNÉ ZSOLDOS M. 1998. 1, 3. p. BENEDEK Gy. - ZÁDORNÉ ZSOLDOS M. 1998. 1, 71. p. 22
