Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
elnevezett település neve a -telke utótagot a tatárjárást követően kaphatta, a közfelfogás szerint azt jelzi, hogy elpusztult a tatárjárás során.48 Ezt a kronológiát támasztják alá a régészeti bizonyítékok is. A Szent Pál-halmon 1952-54 között Csalog József egy Árpád-kori temető 1-63., később Csalog Zsolt a 64-220. sírját és a templom egy részletét tárta fel, amelyeknek leletanyagát (s-végű hajkarikák, pödrött végű hajkarikák, I. László denára, ferdén rovátkolt bronz gyűrű, gerezdes üveggyöngy, állatfejes (kígyófejes) karperec, nyakperec, vaskés) a XI-XIII. századra keltezte.49 A Szent Pál-halom a falu déli végpontján feküdt, a település maradványai a halomtól északkeletre húzódnak.50 Szent Imre Az egykori település nevét viselő halom az Iva és Hacak határleírásában szereplő Kértől északnyugatra terült el. A Szent Imre-halomba biztosan temetkeztek, s a halom környékéről XI-XIII. századra keltezhető kerámia töredékek kerültek a Damjanich Múzeum gyűjteményébe.51 A régészeti bizonyítékok szerint tehát Szent Imre egyike volt azon elpusztult Az Árpád-kori templom alaprajzának egy részletét 1964-ben Csalog Zsolt tárta fel. CSALOG, Zsolt: Jászberény-Szentpálhalom. In: Archaeológiai Értesítő 1964 (91). 261. p.; CSALOG Zsolt: A IX-XI. századi magyarság gazdálkodásának és életformájának kérdéseihez. In: Agrártörténeti Szemle, 1987. 236. p. Langó, talán azért, mert a temető első 63 sírját 1952-1954 között Csalog József tárta fel, tévesen az 1964. évi ásatást is neki tulajdonította. LANGÓ P. 2005. 384. p.; LANGÓ P. 2006. 81. p. 53. jegyzet. GYÖRFFY György: A tatárjárás pusztításának nyomai helyneveinkben. Emlékkönyv a túrkevei múzeum fennállásának tizedik évfordulójára, (szerk. Györffy Lajos) Túrkeve, 1961. 35-38. p. Györffy szerint a -telke utótagot a tatárjárás után a nem templomos helyek kapták. Szent Pál azonban a neve szerint és a valóságban is templomos hely volt. CSALOG József: Jászberény-Szent Pál-halom. In: Archaeológiai Értesítő, 1954(81), 8o. p.; CSALOG József: Jászberény-Szentpálhalom. In: Archaeológiai Értesítő, 1955(81), 101. p.; CSALOG József: Jászberény-Szentpálhalom. In: Archaeológiai Értesítő, 1964(91), 261. p.; MADARAS László: Késő népvándorlás kori, X. századi és kora Árpád-kori régészeti lelőhelyek a Jászságban. A Jász Múzeum Évkönyve 1975-2000. Jászberény, 2001. 119. LANGÓ P. 2005. 370. LANGÓ P. 2006. 81. Az Árpád-kori Szent Pálról előkerült leleteket a Damjanich Múzeum régészeti leltárkönyvébe különböző lelőhely elnevezéssel leltározták be: Jászberény-Szent Pál- halom, Jászberény-Kossuth Tsz. Központja, Jászberény-Disznószög és feltehetően még ide kell sorolnunk a Jászberény-réti dűlő lelőhely elnevezés alatt beleltározott 12-13. és 16. századi kerámia töredékeket is. Damjanich János Múzeum, lt. sz. 68. 136. 1. - 137. 4. A halomnál magam is többször végeztem terepbejárást, s ugyanarra az eredményre jutottam, mint korábban Stanczik Ilona. 21
