Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)

TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második honmentő hadjárata és az első szolnoki ütközet

mondták, hogy január elején Debrecen ellen kellett volna vonulni, de ekkor már késő volt.69 A beérkező kémjelentések sem igen inspirálhatták a fővezért és hadtestparancsnokait a támadásra. Jellaéic 1849. január 9-én juttatott el egy hírszerzői • jelentést Windisch-Grätzhez, amelyet F. S. Christman, volt bányaigazgató, jelenleg gépgyári könyvvivő írt a debreceni síkságról. Ebből lényegében az derült ki, hogy a széles síkságon a közeledő hadoszlopok már messziről észlelhetők, s az azt átszelő, egymást keresztező utakon csak a helyiek ismerik ki magukat. Ami még nagyobb baj, hogy minden tele van ingoványokkal és mocsarakkal, amelyek megtámadhatatlan állást kínálnak a védekezőknek, akárcsak régen Velence környéke. Emellett a népesség is a magyarok ügyét támogatja, így helyismerettel rendelkező vezetőket sem lehet találni. Christman szerint, ha támadni akarnak, inkább a Hatvan - Gyöngyös útvonalat kellene választani (amerre a debreceni gyorskocsi vonal is vezet), mert itt a népesség sem viseltet rokonszenvvel az ultramagyarizmus iránt.70 A január 11-i hírszerzői összesítés szerint a magyarok főereje Csongrád és Szeged között gyülekezik, ahol is a legellenségesebb hangulat uralkodik a császáriakkal szemben. Ugyanezt jelentették Szolnokról is azzal, hogy az ottani gabonakészleteket Kossuth a legutóbbi napokban felvásároltatta. De a jelentés szerint a fővárosi lakosság hangulata is rossz, Kossuthhoz ragaszkodnak, remélik a viszonyok fordulatát, sok az elrejtett fegyver.71 Másnap, január 12-én az Óbecse - Magyarkanizsa - Szeged - Kecskemét útvonalon Pestre érkezett Vagyon János volt cs. kir. százados, honvéd őrnagy arról számolt be, hogy a hírek szerint Perczel Cegléden van 10.000 emberrel és 24 löveggel, Görgei pedig a magyar haditanács határozata értelmében 13- 19.000 fővel Bécs felé tart, ahol 40.000 proletár várja.72 Mindenesetre, Windisch-Grätz kedvét annyira sikerült elvenni a Debrecen elleni előnyomulástól, hogy Franz Schlik altábornagyot január 13-án arra utasította, hogy egyelőre legfeljebb Miskolcig nyomuljon előre. Majd, miután ecsetelte, hogy Debrecen milyen fontos bázis, hiszen a lázadó kormány székhelye, a 70 71 Lásd erre a fővezér fiának, Ludwig Windisch-Grätznek a 1849. márc. 13-i naplójegyzetét. G. d. K. Prinz Ludwig Windisch-Graetz's Kindheit und Jugendzeit 1839­1850. Wien, 1908. 153-154. p. Szerinte egyébként Windisch-Grätz már éppen elhatározta az előnyomulást a Tisza felé, amikor a magyar konzervatív politikusok lebeszélték erről, mondván, hogy Buda birtokában elég lesz mozgó hadoszlopokat küldeni a feloszló félben lévő magyar csapatok után. 72 KA AFA Karton 1954. I. AK. u. J. 1849-1-56. No. 51/op. KA AFA Karton 1954. I. AK. u. J. 1849-1-158. KA AFA Karton 1954. I. AK. u. J. 1849-1-159. 217

Next

/
Oldalképek
Tartalom