Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)

TANULMÁNYOK - BAGI GÁBOR: Adalékok a Külső-Szolnok Megyei Gazdasági Egylet történetéhez

Jurenák Sándor) állítottak ki, melyek közül Almásy arany-, Taubinger ezüstéremben részesült.

A bemutatott 110 juh (Ádler Mór Tenyő, Almásy Pál Tiszagyenda, Fejér Lajos Szajol, Geiszt Gáspár56 Csákó, Fürst Károly Balmazújváros, Losonczy Mihály Porcsákos, Komár György Szarvas, Hellsinger Mór és Vahrmann József Túrpásztó, Szodoray Elek Tiszavárkony, a szatmári káptalan Tiszapüspöki, Fazekas Gedeon Tiszaszentimre, Jurenák Sándor, Taubinger Béla Szenttamás) kapcsán a bírálók inkább a nyájakat, és nem az egyes állatokat vizsgálták. Aranyérmet kapott Almásy Pál gyendai juhászata, mely kosnevelő nyájként Körte porosz tenyésztő irányítása alatt működött. Ennek állatai a fésűsgyapjú előállításával kapcsolatos elvárásoknak már jórészt megfeleltek. Ezüstérmes lett Losonczy Mihály tiszaabádi juhászata, melyben a magyar anyajuhokat porosz kosokkal keresztezték. Hasonló elismerésben részesült Fazekas Gedeon is, aki szintén a Körte-féle útmutatások alapján nevelte juhait. Emellett Ádler Mór tenyői juhászata, Szodoray, Hellsinger és Jurenák neve volt kiemelhető még a megyén belül.

Ugyancsak gyéren jelentkeztek a gazdák a sertéseikkel. Mindössze 11 állatot (szatmári káptalan Tiszapüspöki, Hellsinger Mór Túrpásztó, Ádler Mór Tenyő) mutattak be. Végül Hellsinger és Ádler állatai kaptak érmes elismerést.57 Az állatkiállítások végeredményben a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés hanyatlását, illetve a jó gyapjút adó juhok szaporodását bizonyították.

A 27-én délelőtt végétért rendezvény a hiányosságok ellenére nagysikerű gazdasági kiállításnak bizonyult, az egyik legkiválóbb, amit ekkor az országban rendeztek. Ez végül 2.367 forintba került az egyesületnek, amivel némileg túllépték a tervezettet, de az év végi pénztári maradvány még így is 366 forintot tett ki. Külön örömre adott okot, hogy a kiállított gépek legtöbbjét helyben megvásárolták, sőt a betakarítás gépesítése is jelentősen fellendült a következő években. Ennek hatására megkísérelték, hogy a Howard-féle gőzekét az egylet területén bemutassák, de ez sikertelenül végződött.

Geiszt Gáspár (1815-1875) gyulai kádármester, pesti gyertyagyártó, utóbb pedig sertéskereskedő. Előbb földbérleteket, majd birtokot szerzett Békés megyében. Gazdatisztje állítólag Petrovics István, Petőfi Sándor testvére volt. Geiszt Gáspár fia Gyula (1855-1903) utóbb a szarvasi határbeli csákói birtokról kapta előnevét, s utóbb lányát Wekerle Sándor háromszoros miniszterelnök pénzügyminiszter fiához adta. VÖRÖS Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-1917. Bp. 1979. 51. p.; Geiszt Gáspár öntudatára jellemző, hogy egy alkalommal nem fogadta el az egyleti díjazást, mivel szerinte alulértékelték az állatát.

KUCZEI. 1872. 108. p.

180