Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)

TANULMÁNYOK - BAGI GÁBOR: Adalékok a Külső-Szolnok Megyei Gazdasági Egylet történetéhez

Elgondolkodtató az 1868-as szabályzattervezet néhány régebbi alapelve is. Eszerint évente egyszer (ősszel) Törökszentmiklóson kiállítást rendeztek, míg tavasszal „fiúkiállításra” került sor Mezőtúron, Szolnokon vagy Tiszafüreden. Kísérleti magvakat akartak hozatni, és a tagoknak kiadni. Az állatnevelés- és nemesítés végett külön egyletek alapítását támogatták, és évente több versenyszántást és gépbemutatót terveztek. Fel szándékoztak állítani egy mezőgazdasági könyvtárat, terjeszteni és bővíteni akarták a szakirodalmat. Kidolgoztak egy, a vidék viszonyainak megfelelő cselédrendtartást, valamint a népbankok és takarékmagtárak helyi terveit is.41

Bár gróf Szapáry Gyula neve az alapító tagok között később is megtalálható volt, az egylet vezetéséből az újjászervezés után végleg kikerült. Ez egyrészt mind jelentősebb országos politikai tevékenységével volt kapcsolatban, másrészt viszont a kiegyezést támogató magatartásával, illetve ehhez kapcsolódó Heves megyei szerepvállalásával. Még 1867. szeptember 1- jén Eger városa Kossuth Lajosnak bizalmi nyilatkozatot küldött, amit a megyeszékhely a belügyminiszteri tiltakozás után sem semmisített meg. Október 17-én a hevesi megyegyűlés is Kossuth mellett állt ki (részint Horthy István vezetésével), majd 1868. december 12-én a vármegye hivatalosan is tiltakozott a dualista rendszer közös ügyei és az egyes törvények ellen. A királyi biztosnak kinevezett Szapáry végül 1869. január 12-én a határozatokat a jegyzőkönyvből kivágatta, a megyei önkormányzatot pedig átmenetileg felfüggesztette.42

Bár Szapáry királyi biztosként tette hírhedté a nevét, az események ismeretében aligha véletlen, hogy 1868. szeptember 6-tól, a tisztújítás nyomán az egylet új elnöke Almásy Pál (1818-1882) tiszabői birtokos lett. A főleg - talán túlzottan - Gyöngyöshöz kapcsolt Almásy 1848/49-ben országgyűlési képviselő, és az alsóház egyik, majd egyedüli elnöke volt, aki az áprilisi trónfosztást is kihirdette. Első fokon halálra ítélték forradalmi szerepe miatt, majd utóbb kegyelmet kapott. Az 1860-as években az utolsó önkényuralom elleni szervezkedés (Almásy-Nedeczky-féle összeesküvés) egyik vezetője volt, ami után újra börtönbe került. A dualista rendszer létrejöttekor szabadult, és

KUNCZE Imre: A Külső-Szolnok Vármegyei Gazdasági Egylet Évkönyve 1868., 1869., 1870. és 1871. évekről. Pest, 1872. 5-25. p.

CSEH G. 1991. 371-376. p.

174