Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - BAGI GÁBOR: Adalékok a Külső-Szolnok Megyei Gazdasági Egylet történetéhez
105.000 kát. holdat tettek ki, ami mindössze 21,4%-os részesedést jelentett. Amíg azonban az utóbbi kategória (döntően a volt telkes jobbágyok) kisbirtokai jórészt több darabban feküdtek (ami a tanyásodást is gátolta), a volt földesurak uradalmait már többé-kevésbé tagosították, vagy olyan pusztai birtokok voltak, ahol a szabad gazdálkodásnak nem volt akadálya. A birtokmegoszlás ugyanakkor a kisgazdaságok munkaeszközállományát nem befolyásolta kedvezőtlenül. A javított vasekéket már számos községben a parasztgazdák is használták, és a takarmánynövények (lucerna, bükköny) termelését is elkezdték. A talajt földművelésre alkalmasnak, de sokszor szikesedésre hajlamosnak jellemezték, amely a szárazságot gyakorta megsínylette. A fő termény a tiszta búza volt, mely olykor, jó földben 26-szoros termést is hozott. Ezt a repce követte, már ha a kemény' tél miatt ki nem veszett. Jövedelemre a repcével vetekedett a dohány, melyet szinte minden községben termesztettek, de főleg a tiszaroffi és a tiszaderzsi emelkedett ki. Ez átlagosan 15-20.000 bécsi mázsát hozott, de 1858-ban 43.590 mázsa termett, ami 200.000 pengő forintnál nagyobb jövedelmet jelentett. Emellett sok kétszerest, árpát, zabot, kevesebb kukoricát és kölest termeltek, míg burgonyát, rozst nem nagyon vetettek. A kendert inkább csak házi szükségletre termesztették. Bár a rétek nagy kiterjedésűek voltak, a szárazak ritkán adtak sarját, az ártereket pedig sokszor elöntötte az árvíz. Az állattenyésztés már az 1848 előttinél rosszabb állapotban volt. A nagyobb birtokok szarvasmarhát és lovat kevesebbet tenyésztettek, sőt a jármos ökröket is vásárolták, ám a juhászatot még nagyban űzték, és a göbölymarhák hizlalása is elterjedt volt. A korábbi úrbéres gazdák körében népszerű volt a szarvasmarha és a juhtenyésztés, míg a gazdasszonyok sok aprójószágot (tyúk, lúd, pulyka) neveltek, amellyel Pest- Buda ellátásban is közreműködtek.4 A „Külső-Szolnok Megyei Gazdasági és Lovar Egylet” megalakulása és első évtizede A „Külső-Szolnok Megyei Gazdasági és Lovar Egylet” hosszú szervezőmunka után 1856. november 23-án alakult meg, működését azonban csak 1857. január 8-án kezdte meg. Célja a korabeli újságok szerint a ló- és marhatenyésztés, általában pedig a mezei ipar fejlesztése volt díjakkal és 4 FÉNYES Elek: Magyarország statisztikai, birtokviszonyi és topographiai szempontból. Szolnok megye. Pest, 1859. 79-83. p. Egy évtizeddel később hasonlóan jellemezte a mezőgazdaságot Albert Ferenc is. MONTEDEGÓI Albert Ferenc: Heves és Külső- Szolnok t. e. vármegyék leírása. Eger, 1869. 77-80. p. 162
