Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - BAGI GÁBOR: Adalékok a Külső-Szolnok Megyei Gazdasági Egylet történetéhez
közvélemény ekkorra mindinkább felismerte, amit Európa első agrár felsőoktatási intézete, a Festetics-féle keszthelyi Georgikon 1797-es megalapítása önmagában is igazol. A polgári átalakulás korában aztán felgyorsultak az események. Az elsők között említendő a gróf Széchenyi István kezdeményezésére 1827-ben létrejött „Pályafutási Társaság”, amely 1830 nyarán az „Állattenyésztő Társaság” nevet vette fel. Első elnöke ideiglenesen Széchenyi, majd a Heves megyei nagybirtokos, báró Orczy Lőrinc (1784-1847) lett. Az egyesülésnek 1835. június 8-án a Magyar Gazdasági Egyesület (utóbb Országos Magyar Gazdasági Egyesület, OMGE) elnevezést választották, és egészen 1945-ig működött. Első elnöke Károlyi Lajos (1799-1863) gróf lett; míg titkára Kacskovics Lajos (1806—1891), aki az egyesület folyóiratát, a „Gazdasági Tudósítások”-at, majd 1841-től a „Magyar Gazdá”-t is szerkesztette. Az egylet már 1837-ben sikeres állat-, gyapjú- és gépkiállítást tartott, amit később többször is megismételt. 1840-ben a „Mezei Naptár”-t és a „Gazdasági Kis Tükröt” is kiadták. 1842-ben megvásárolt Üllői úti telkük Széchenyi javaslatára a Köztelek nevet kapta, és az elnevezés a társasági épület homlokzatára is felkerült. A nemesi birtokok mellett 1841-es törvények hatására a jobbágyi, majd a felszabaduló paraszti birtokok fejlesztése is mind hangsúlyosabbá vált. Ebben az évben gyapjúkiállítást és nagy ekeversenyt rendeztek, majd a következő évben tartották első gépkiállításukat, ahová Angliából is hoztak gépeket. Ebben az évben Széchenyi javaslatára különválasztották a lóversenyügyet a Lóverseny-egylet megalakításával. Az egyesület munkáját nádorként József és István főhercegek is segítették, és a törekvések a reformer nemesség köreiben hamarosan vidéken is követésre találtak. Matlekovits Sándor munkája szerint elsőnek 1841-ben Szepesben jött létre ilyen célú megyei egylet, amelyet 1844- ben az erdélyi, 1845-ben az erdélyi szász, valamint a Szászföldön belüli medgyesi és nagysinki járási szerveződések követtek. A jelek szerint az MGE működése a Heves megyei birtokosokat is megmozgatta, így 1847-ben már 39- en vettek részt annak munkájában. 1848/49-ben az egyesület ügyeit Andrássy György (1797-1872) gróf elnöklete alatt tizenkét fős bizottság vezette, egészen 1857 végéig. Korizmics László (1816-1886) 1849-ben megindította saját vállalkozásaként a „Gazdasági Lapok”-at, amely utóbb az egylet hivatalos közlönye lett. Az önkényuralmi időszak első évei nem kedveztek az egyesületi működésnek, ám utóbb fokozatosan enyhült a helyzet, és 1857-ben már jól sikerült kiállítást tartottak a Köztelken. Ez évben az országba látogató I. Ferenc József is megerősítette az egyesület alapszabályait, engedélyezte az újjászervezést, és a gellérthegyi szőlőiskolára is adományt tett. 1858-tól Károlyi István (1797-1881) gróf elnökletével az egylet sikeresen működött, amiben a jobbágyfelszabadítás 160
