Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)

TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása

szolgaerőre alapozott üzemeinek személyi állományát fenyegették, tömegesen vonzották magukhoz a „nemesek népeit” .w

1279-ben, nagykorúságának első évében IV. László több rendelkezést is hozott, melyből egyértelműen lehet következtemi a nemesi és egyházi birtokok sérelmeire. A király Szent Jakab apostol ünnepe tájékán (július 25.) a főpapok, bárók, nemesek és a kunok részvételével országos gyűlést tartott és elrendelte, hogy a „birtoklás tárgyában” gyermekkorában, 1272-1279 között kiadott összes kiváltságlevelet és oklevelet kivétel nélkül, nyilvánvalóan az adományozások jogosságának felülvizsgálása, megerősítése céljából, neki mutassák be.11

Különösen fontosak számunkra a királynak az 1279. évi, kunokkal kapcsolatos rendelkezései, ugyanis plasztikusan vázolják azokat a birtokjogi viszonyokat, amelyek a kun (és a jász) területekre jellemzőek voltak. Az 1279. június 23-án kiadott, ún. I. kun törvényben, amely Szűcs Jenő szerint a pápai követ diktátuma volt,12 a király a kunok (és a jászok) nevében lemondott „minden monostorról és egyházról és az egyházak, monostorok, nemesek és más keresztények /ama/ birtokairól, melyeket idáig igazságtalanul és jogtalanul elfoglaltak és elfoglalva tartanak, hozzáfűzvén, hogy a kunok...is készek arra, hogy mindezeket a fentebb mondott dolgokat... telj es egészükben visszaadják és visszaállítsák”.13 Az augusztus 10-én kiadott ún. II. kun törvényben IV. László részletesen foglalkozott a birtokjogi kérdésekkel. Kötelezte a kunokat (és feltételezhetően az ekkor még kun fennhatóság alatt élő jászokat is), hogy ugyanazokat a területeket vegyék csak birtokba, amelyeken IV. Béla telepítette le őket. Nekik adományozta a szolgálónépeknek (királyi birtokok) és az örökös nélkül meghalt nemes embereknek azon földjeit, amelyek településterületükön belül találhatóak, s amelyekkel jog szerint a király rendelkezett. Megvásárolta vagy cserével kárpótolta azokat a nemeseket s várjobbágyokat, akiknek a földjei gyümölcsöző haszonélvezeti jogokkal (pl. halászó helyek, hasznot hozó erdők) nem bírtak és a tatárjárás óta még mindig üresen állottak. Az ilyen földeket is a jövevényeknek adta. A gyümölcsöző haszonélvezeti jogokkal bíró néptelen és benépesített földekre, amelyek nemesek és várjobbágyok tulajdonában voltak, a király megerősítette tulajdonosaik birtokjogait. Az újonnan betelepedettek szavát vette, hogy „köztük és eme nemesek között

10

11

12

13

SZŰCS J. 1993. 126-128. p.

Kun László emlékezete. A bevezetőt írta, a forrásszövegeket válogatta és a jegyzeteket összeállította Kristó Gyula. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 5. Szeged, 1994. 126- 127. p. (továbbiakban: KLE)

SZŰCS J. 1993. 302-303. p.

KLE 1994. 131. p.

12