Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
fizettek királyainknak.3 Utóbbi összeírásból Jászfényszaru hiányzik, amelynek lakossága 1541-ben még 15 forintot fizetett a jászok dikájába.4 A települést feltehetően a Hatvan török általi elfoglalását kísérő hadi események miatt hagyta el 1544-ben lakossága, emiatt nem tudták összeírni. Az elmenekültek azonban hamarosan elkezdhettek visszaszivárogni. Fényszaru, mint a Jászság része, 1554-ben ismét adózott, 2 forint cenzust fizetett az egri várhoz.5 A Jászság településeit egykoron létrehozó új betelepülők minden bizonnyal a kunokkal együtt érkeztek Magyarország területére, legalábbis a történeti hagyomány mellett erről tesznek tanúbizonyságot Négyszállás és Jászágó középkori temetői.6 A XIII. századra keltezhető legkorábbi régészeti leleteik alapján biztosan következtethetünk arra, hogy őket is IV. Béla telepítette be országába, s feltehetően nagyjából arra a területre, amelyet a tatárjárás után újra megszálltak. Azonban a tatárjárás következtében a betelepedés feltételei lényegesen megváltoztak. A királyi birtokok, amelyekre eredetileg telepítették őket, 1239- ben legalábbis részben, ha nem egészben, népesek lehettek, s közéjük ékelődtek a nemesek, várjobbágyok és az egyházak birtokai. A tatár sereg Jázberín „varos” tizenkét faluval együtt régebben a királyok korában tizedet és dzsizjét nem fizetett; mivel évenkint szabott összegben hatszáz flórit, a flórit ötven akcse értékben számolva, és kétezer ötszáz kila búzát és kétezer ötszáz kila árpát szoktak fizetni, a régi szokáshoz híven az új szultáni defterbe is így jegyeztetett fel. FEKETE L. 1968. 79. p. KOCSIS Gy. 1989. 15. p.; KOCSIS Gy. 2005. 41. p. KOCSIS Gy. 1989. 17. p.; KOCSIS Gy. 2005. 41. p. SELMECZI László: A négyszállási I. számú jász temető. BTM Műhely 4. Bp. 1992a.; SELMECZI László: Jász ősök nyomában Jászágón. In: Jászsági Évkönyv 1994. Jászberény, 1994. 57-68. p.; SELMECZI László: A jászok betelepedése Magyarországra. Bibliotheca Cumanica 6. Kiskunfélegyháza, 2005a. 27-60. p.; SELMECZI László: A jászok betelepedése Magyarországra. Korai jász sírok a négyszállási temetőben. Communicatones Archaeologicae Hungáriáé 2005b. 565-586. p. Vö. még LANGÓ Péter: Environment and settlement in the Jászság the 10th to 14th centuries. Environmental archaeology in North-Eastern Hungary. Varia Archaeologica Hungarica. Bp. 2005. 365-386. p.; LANGÓ Péter: Régészeti és okleveles adatok a Jászság 10-15. századi településtörténetéhez. In: Tisicum, A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve XV. Szolnok, 2006. 77-97. p. Itt kell megjegyeznünk, hogy Tóth Péter legutóbbi tanulmányában (TÓTH Péter: Topográfiai és birtoktörténeti adatok Jászberény és környéke XII-XIV. századi településtörténetéhez. In: Zoúnuk 23. (Szerk.: Fülöp Tamás) Szolnok, 2008. 9. p.) feltehetően félreértette törekvéseinket, ugyanis fentebbi tanulmányainkban nem azt akartuk bizonyítani, hogy a jászok egyszerre foglalták el későbbi szállásterületeiket (ti. az egész Jászságot), bár ennek nagy a valószínűsége, hanem azt, hogy a régészeti adatok szerint már közvetlenül a tatárjárást követően megjelentek a Jászság területén, noha ennek semmiféle írásos nyoma nincs. 10
