Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - NOVÁK LÁSZLÓ FERENC: Nemesi ellenállás a Jászkunságban, különös tekintettel Jászapátira
Conventiculumnak több Tagjai, Nemes V. Tajti Mihály, Kiss János, Szabari Istvány, Bárdos Mihály, Bállá László, Felső Adám János, és Király Joseff voltak, mind ezek felöl a kellő Acták el készitettvén, és idebe mutattattván, a Magistratualis Tekéntetes Nemes Deputationak meg küldettni rend. Oly alázatos kéréssel, hogy az efféle zenebonáknak tsupa passiobul származott fel ültetéseknek hamis vádlásoknak meg zaboláztatása, el távoztatására való nézve a Bűnösöknek találtatott Lakosok példássan meg büntettettni, s' aképen az ezen Városban általok felháboríttatott tsendesség, békesség, Elöl járók eránt való Tisztelet meg szereztetni exoperaltasson. ”.40 A kerületi vizsgáló küldöttség jelenlétében tehát újra kimérték az Ozoroszky által vásárolt ingatlanokat, s ezen Tajthy István és társai jelen voltak. Ennek ellenére, a kedélyek nem csitultak, további zavargásokra került sor. Ebben személyes okok játszottak közre, mivel Tajthy Istvánnak sérelmére szolgált egy birtokügy elintézése a nótárius részéről.41 A herényi származású nótárius birtokszerzése nem ütközött törvénybe (mint tanácsi hivatalnoknak, megválasztatásában, de birtokvásárlásában is a jász kerületi hatóság megerősítésére volt szükség), ennek ellenére Tajthy ék támadásának vezérmotívuma volt az, hogy nem helyi redemptus. Ezen túlmenően, a lázongás kiterebélyesedett, amelynek már kevés köze volt a nótáriushoz, inkább a nemesi autonómia kérdése került előtérbe. Tekintettel arra, hogy az apáti nótárius, aki kerületi tisztséget is viselt, állandó támadások kereszttüzében létezett, az ő tevékenysége és az elöljáróság, a hatóság elleni támadások oka felől a Hármas Kerület főkapitánya tájékoztatást kért 1819-ben. A kérdések egyike arra irányult megtudni, „Minémű nyughatatlanságok voltak az előttis ezen városban”, s „Kik a leg főbb szerzői az ezen városban okozott zenebonának!".Ismeretessé vált, hogy már 1773-ban „Assessor” Dósa Pál kerületi kapitány, majd 1796-ban Kalmár István szenátor, több alkalommal megválasztott bíró „ellen nyughatatlankodtak”. Az 1805-től évtizedeken át folytatódó lázongás, „zenebona” vezéralakja Ns. Tajthy István, továbbá főhangadók az ő testvére Tajthy Máté, Dósa György, Bállá János, Kiss Márton János, Bárdos Mihály, Nagy Geczi Imre, Berdó Kiss József, Káli Pál és Berente Menyhárt. Az „Alattomos Concitatorok" közé sorolták Urbányi József „Pesti Prókátor" személyét, Kalli Mátyás jászdózsai szabót, az apáti Dósa Pált, Balajthy Mátyást, Tajthy Jánost, Dósa Gergelyt, Kiss Ferencet, Kiss Andrást, Kiss Istvánt, Tajthy Györgyöt, Kiss G. Józsefet és Bíró Imrét.42 40 41 42 JNSZML Jászapáti Tanácsülési jkv. 1811/12. 642. sz. 345-347. p. A Horváth-féle ügyet nevezi meg Bagi Gábor. BAGI G. 1997. JNSZML Jászapáti Tanácsülési jkv. 1817/19. 78. sz. 1819. márc. 20. 535-539. p. 125
