Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - NOVÁK LÁSZLÓ FERENC: Nemesi ellenállás a Jászkunságban, különös tekintettel Jászapátira
A jászapáti nemesek lázongása a közhatalom, s az elöljáróság ellen, nemesi kiváltságaik, hangoztatásával és személyük függetlenítésével, az 1800- as években erősödött fel. Ennek elsődleges forrása a jászkun kiváltságos hierarchia és az egyéni nemesi szuverenitás konfrontációja, amelynek jogi megalapozottságát az 1802-es jászkun szabályozásnak kellett biztosítania. Nevezetesen az, hogy biztosítják a nemesek adómentességét, mentesülnek a hadi szállításoktól, forsponttól, úgyszintén a katonatartástól, beszállásolásoktól. A nemesek nem érezték magukra nézve kötelezőnek a határhasználat rendjének betartását, amely felett a város tanácshatósága őrködött. Az apáti nemesek között elsősorban is a Dósa család tagjai hangoztatták felsőbbrendűségüket, mivel királyi adományként kapta a família nemesi armálisát. Rendre megtagadták a redemptus lakosokra rótt terhek viselését. A határhasználat rendjét is a város szabályozta. Csak a megengedett napokon lehetett az egyes mezőgazdasági munkákat elvégezni, különösképpen a betakarításkor, a lopás megakadályozása érdekében, legeltetés alól is védelmezték a határ egyes részeit. A tilalom ellen vétők igásállatát behajtották a város aklába, s csak a büntetés megfizetése árán válthatták vissza azt. E rendelet alól a nemesek sem mentesülhettek, amit igen sérelmeztek. Az 1808. október 15-én tartott tanácsülésen hasonló esetet tárgyaltak: „e folyó Esztendői September holnapnak 4ik napján délutáni 3 óra tájban Dósa Ferentz Úr fokos baltával nagy dühösséggel az Város Házához fel jővén, ottan Kiss Mártony 2ik Biró Urat ekképen támadta légyen meg: Második Biró Uram ki parantsolta Kiss Jánosnak a gaz embernek a Város Hadnagyának s. a. a kutya atta teremtettének hogy az én ökreimet a Tanyámrúl be hajtsa: hogy erre osztán Kiss Mártony Úr azt felelte, hogy annak azt a Tanáts parantsolta, ismét Dósa Ferentz Úr válaszolta, köszönnye meg a gaz ember hogy ottan nem értem, mert le vertem volna a Fórul mint a Disznót a gaz embert Balajthy Antal Senator Úr osztán a mint kérte volna Dósa Ferentz Urat, hogy ne gazemberezné Kiss Jánost mert az azon kívül hogy Város Hadnagya volna, egyszer s mind Nemes Emberis, ezen kérelemre Dósa Fér Úr ismét így felelt nem bánom én ha ördögis s. a. Az eb atta teremtette gaz embere, mert ő tsak ugyan hunczfut, Kiss Mártony Úr ezen huntzfutolásokra kérte Dósa Ferentz Urat ne hunczfutollya Kiss János Hadnagyot, protestáltis azon huntzfutolás, és kissebités ellen: Erre ezen szavakra fakadt Dósa Ferentz Úr s. a. Nem bánom ha nemes Emberis huntzfut az eb atta teremtette, a minő ő, ollyanok a Biráji is, leg aláb ha tilalmasba találta az ökröket is az ebbet betsülte volna meg az Uráért, itt van az ökröm baszátok meg, adgyátok meg az árát kettő van benne 600ftos úgy sintsen takarmányom teleltessétek. Ezen illetlen feleletekre Kalmár Istv Úr kérte Dósa Fér Urat ne haragudgyon, ne rontsa az egésségét ha elő A nemesi lázongás kiváltó okai 119
